Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt 

(Palkovics László oktatási államtitkár szóhasználatával a "science", vagyis tudomány tantárgyat), amit az elmúlt egy év tapasztalatai alapján kudarcként lehet értékelni szakgimnáziumi forrásaink szerint.

A lapunknak nyilatkozó - "biztonsági okokból" nevük elhallgatását kérő - oktatók úgy látják: a science tárgy minden, csak nem integrált, a vonatkozó pedagógiai segédanyagok híján az elméletileg összevont óra keretében ugyanúgy biológia, kémia, stb. témákat oktatnak, amik a gyakorlatban nincsenek érdemben összekapcsolva.

Ezzel viszont nem éri el célját és elveszti értelmét az alapvetően jónak mondható kezdeményezés.

Nem valószínű, hogy idén szeptembertől változna a helyzet: forrásaink szerint az iskolákban lényegében az eddigi séma alapján kezdték összeállítani a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tanterveket, mivel továbbra sem kaptak iránymutatást az oktatásirányítástól.

Noha az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) idén januárban publikált felmérésében is rámutatott az új tárgy oktatási anomáliáira (pl. az intézmények kétharmadában 2-4 tanár tart órát a tantárgy keretein belül), s a begyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve tantárgyi segédlet kidolgozásába kezdtek, a megoldás még várat magára.

Megkeresésünkre az OFI közölte: jelenleg is zajlik a tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai rendszerfejlesztés, melynek keretében tizenkét tananyagleírás és a hozzájuk kapcsolódó részletes foglalkozástervek, valamint tíz digitális tananyag készül.

A fejlesztés szempontjairól sajnos nem árultak el részleteket, ahogy azt sem tudni, mikorra várható a szakmai anyagok megjelenése.

Iskolai forrásaink szerint ugyanakkor biztos, hogy a következő tanévet még a most meghatározott tervek szerint viszik végig. Ha az OFI anyagai időközben meg is jelennek, nem várható, hogy az iskolák év közben jelentős változtatásokat fognak végrehajtani.

Mindezt Tóth József is megerősítette lapunknak.

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt tanévben teljesen a pedagógusokra volt bízva, hogyan oldják meg az új tárgy oktatását, de mivel a tanárok szakspecifikusak, nem igazán tudtak átállni a természettudományok integrált oktatására, átfogó felkészítés egyik iskolában sem valósult meg. - A szétforgácsolt munkaterhelések is komoly gondot jelentettek ott, ahol hiány van természettudományos tanárokból.

A kollégáktól nem lehet csodát várni, ha jól tudom, a felsőoktatásban ma sincs olyan tanárképzési forma, ami ilyen tárgy oktatására készítené fel a hallgatókat - mutatott rá Tóth József.

Az összevont természettudomány alapgondolata nem ördögtől való, számos országban nagy hagyománya is van, hiszen nemcsak a különböző fizikai, kémiai jelenségeket, hanem az azok mögött meghúzódó összefüggéseket is bemutatja.

Nálunk azonban nem nagyon lehet ilyen oktatási hagyományról beszélni, így az azonnali bevezetés (az oktatási államtitkár tavaly májusban beszélt ötletszerűen a science tantárgyról, ami szeptemberben már el is indult) helyett először az alapozásra, a tárgyhoz kapcsolódó tankönyvek kidolgozására, a tanárok felkészítésére lett volna szükség.

- Megint bevezettek valamit, amihez csak a tárgyi feltételeket, vagyis a padot és a táblát biztosították. A koncepció maga befogadhatónak tűnik, de a tanároknak nincsenek igazodási lehetőségeik. Így, ebben a formában nem lehet elérni a kitűzött célokat

- fogalmazott az MKSZSZ elnöke.

nepszava.hu