Beadta munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatásában. A szervezet látja el a véleményük miatt kirúgott tanárok jogi képviseletét. 

A Népszava elsőként írta meg, hogy az öt pedagógus pertársaságot alapított, közösen fordulnak az igazságszolgáltatáshoz. Mint írják, mindannyian a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai voltak egészen rendkívüli felmondással történt elbocsátásukig, ahol közmegbecsülésnek örvendtek.

A hosszú évek alatt nem volt fegyelmi ügyük és munkáltatói intézkedés sem történt velük szemben. Szeptember végén és október elején azonban Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője rendkívüli felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyukat. Mindezt azzal indokolta, hogy szeptemberben négyszer is „jogellenes munkabeszüntetésen vettek részt”, és mindez „jelentős mértékű kötelezettségszegésnek” minősült. Emellett a munkavégzés megtagadása a tankerület vezetője szerint a tanulók jogait és érdekeit veszélyeztette. A most benyújtott bírósági kereset 47 oldalas, és emellett számos melléklet kapcsolódik hozzá. A nagy terjedelmet leginkább az indokolja, hogy ez a pereskedés példátlannak ígérkezik a hazai munkaügyi perek történetében. 

A most benyújtott bírósági kereset 47 oldalas, és emellett számos melléklet kapcsolódik hozzá. A nagy terjedelmet leginkább az indokolja, hogy ez a pereskedés példátlannak ígérkezik a hazai munkaügyi perek történetében. 

A tanároknak számos alapjogi és munkajogi érvük van arra, miért volt jogellenes az elbocsátásuk, méghozzá azonnali elbocsátásuk, ami miatt például akár 38 évnyi tisztességben ledolgozott munka után sem járt egyetlen forint végkielégítés sem.

A legfontosabb, hogy a felperes tanárok álláspontja szerint a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor véleményük munkabeszüntetéssel történt kifejezése miatt aránytalanul súlyosan szankcionálta őket, és azonnali elbocsátásuk mellett döntött. A közoktatás rohamosan romló állapota és a sztrájkjog de facto elvétele a pedagógusoktól – ezek azok, amelyek arra ösztökélték őket, hogy akár a bérmegvonást is vállalva munkamegtagadással fejezzék ki véleményüket. A véleménynyilvánítás az Alaptörvény által is védett alapjog, amelynek korlátozása csak indokolt esetben és arányosan képzelhető el más alapjogok védelmében. Itt erről nem volt szó.

Kirúgásuk egyetlen célja az volt, hogy a tanárok véleménynyilvánítását és a további pedagógustiltakozásokat elfojtsa, a tankerületi központ legkevésbé sem a gyerekek védelme érdekében járt el. Utóbbit jól mutatja, hogy a tanárok helyét azóta sem töltötték be. „Be akartuk mutatni a közoktatás válságos helyzetét, ami miatt a tiltakozás elkezdődött, és ma is folyik. Ahogyan az igazságos döntéshez szerintünk azt is mérlegelni kell majd a bíróságnak, hogy az ilyenfajta munkabeszüntetésekhez a sztrájkjog aránytalan korlátozása vezetett el. Tehát itt olyan alapjogi kérdéseknek a vizsgálatára is sor kerül majd, amire tipikusan egyébként egy munkaügyi perben nem” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki vezette a keresetet elkészítő csapatot. A per tárgyalása várhatóan a jövő év elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken. (Népszava)