Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint szó sem lehet arról, hogy a jogállamiságot teljes egészében töröljék az európai támogatások feltételei közül, úgy, ahogyan azt Magyarország felvetette, miután Orbán Viktor már addig jutott, hogy ezt hivatalosan is bedobta. - írja a Neue Kronen Zeitung 

A késő esti egyeztetésen a vitatott jogállamiság volt a téma, ami mind Budapest, mind Varsó számára kulcstéma, de egyik sem kér abból, hogy az európai költségvetési támogatásokat attól tegyék függővé: eleget tesz-e az adott kormány az alapértékeknek.

Az esti vacsorán megfeneklettek a tárgyalások

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által 2020. július 17-én közreadott képen Orbán Viktor magyar (j) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b) munkavacsorája az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozója előtt. - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Diplomaták azt közölték, hogy az esti vacsorán megfeneklettek a megbeszélések a tervezett jogállami mechanizmusról. - írja a Süddeutsche Zeitung

Magyarország és Lengyelország kerek-perec kinyilvánította: abba ők semmiképpen sem mennek bele, hogy az uniós pénzek kifizetését összekössék a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

Egy holland forrás arra számít, hogy közeledik az összecsapás Orbán Viktorral a jogállam miatt. A Rutte-kormány ragaszkodik az eredeti indítványhoz, amely előírná a jogállam betartását a brüsszeli támogatások fejében, és nem szeretné, ha ez ügyben kudarcot vallanának a megbeszélések. Közben Kovács Zoltán azt tette közzé a Twitteren, hogy Brüsszelben közelebb jutottak a kompromisszumhoz, a magyar miniszterelnök azonban kitart amellett, hogy a magyaroknak kell eldönteniük, mire költik azt a pénzt, ami az országé. Semmiféle politikai kikötést nem lehet elfogadni, hangoztatta a szóvivő. (Euronews /Politico)

Sok tagország ragaszkodik ahhoz, hogy az anyagi támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé

Jelenleg olyan javaslatot vitatnak meg a részvevők az uniós csúcson, amelynek értelmében a Bizottság javaslatára kétharmados többséggel szavaznák meg a „megfelelő és arányos” szankciókat, ha valamely tagállam megsérti a közös normákat, ami azt jelenti, hogy eltörölnék a többségi döntéshozatalt. Így Magyarország és Lengyelország a jövőben nem fedezhetné egymás hátát. A hírügynökség megszerezte az előterjesztést, amely már tegnap napirendre került, és amely tartalmazza, hogy a jogállami feltételek valódiak lesznek, és hogy a büntetés elrendeléséhez meg kell állapítani a jogsértést.

Merthogy sok tagország ragaszkodik ahhoz, hogy az anyagi támogatásokat a demokratikus játékszabályok betartásától tegyék függővé. A fő vitatéma azonban továbbra is a 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag, amelyben két nap után sem sikerült megállapodni, így egy nappal meghosszabbították a tanácskozást. Az egyeztetések tegnap 12 órán át, éjjel 11-ig tartottak. A cél az, hogy ma tető alá hozzák az egyezséget, vagyis még azelőtt, hogy holnap kinyitnak a tőzsdék. A takarékos északi államok azt szeretnék, ha a vírus miatt nagy bajban lévő déliek nem ingyen juttatásként kapnák a támogatás kétharmadát. A hangulat különben szombaton már valamivel jobb volt, mint egy nappal korábban, de előrelépést egyelőre nemigen látni. (Bloomberg)

Orbán Viktor fenyegetőzik

Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a tárgyalásokat, amelyek azért ma délután folytatódnak. Sőt, Michelnek az Európai Tanács elnökeként az egész Visegrádi Csoporttal meg kell vívnia, miután az beásta magát a jogállami feltételekkel szemben. Szóvivőjén keresztül a magyar kormányfő az este megerősítette, hogy szükség esetén vétózni fog. Diplomáciai források szerint Merkel és Macron hajlandó engedményre. A magyar vezető egyébként beterjesztette a maga javaslatát, amely hatástalanná tenni az egész tervezett mechanizmust, mert a pénzek folyósítását csakis egyhangú határozattal lehetne leállítani. (Der Standard)

A magyar miniszterelnök az egyik fő akadály, hogy egyetértésre jussanak az európai állam- és kormányfők egyeztetésén, mert azt követeli, hogy bármiféle anyagi büntető intézkedést csakis az összes tagállam beleegyezésével lehessen kimondani. Vagyis ily módon vétójogot kapna. Álláspontját támogatja Lengyelország és Szlovénia, amely szintén elveti, hogy kétharmad is elegendő legyen a szankciókhoz. Nyugati hatalmak, köztük Franciaország azonban szigorú rendszert akarnak, amelynek értelmében visszatartanák a szubvenciók egy részét, ha valamelyik kormány megsérti az alapvető jogokat. Egy diplomata szerint a magyar és a lengyel vezetés arra utazik, hogy a végső kompromisszum eredményeként több pénzt csikarjon ki magának. (FT)

nepszava.hu