Gyengének bizonyult a magyar ajánlat: nem elég csak a minisztereket, államtitkárokat, államtitkár-helyetteseket, miniszteri biztosokat és politikai igazgatókat meneszteni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk működtetett oktatási intézmények kuratóriumaiból.

A Népszava információi alapján az Európai Bizottság (EB) ennél többet kér: a polgármestereket kivéve, a parlamenti képviselőknek, köztisztviselőknek, valamint a különféle szabályozó hatóságok tagjainak is távozniuk kellene az irányító testületekből ahhoz, hogy Brüsszel ismét szerződjön a modellt váltott egyetemekkel az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós támogatásáról.

Az ügyre rálátó forrásaink szerint a brüsszeli testület már tájékoztatta erről a magyar kormány illetékeseit, az alapítványokhoz kapcsolódó több más kéréssel és javaslattal egyetemben.

Ezek közé tartozik, hogy

• a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot az Európai Bizottság inkább kétszer négyéves időtartamra korlátozná a Budapest által javasolt kétszer hat esztendővel szemben. 
• Emellett az EB azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe. 

A türelmi időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerüljék az összeférhetetlenség felmerülésére okot adó helyzeteket, amelyek korábbi munkaviszonyukból fakadhat. A jelenlegi állás szerint az előírás vonatkozna azokra is, akik nemrég mondtak le állami tisztségeikről azért, hogy kuratóriumi tagok maradhassanak.

Idetartozik Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, Guller Zoltán miniszteri biztos, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Wáberer György kormánybiztos. 

A javasolt szabályok szerint elvileg számukra is csak két év múlva nyílnának meg az alapítványi vezetőségek.

A brüsszeli testület szeretné azt is bebiztosítani, hogy a megüresedett helyekre olyan személyek üljenek, akiket világos és egyértelmű kritériumok alapján, nem pedig rögtönözve jelöltek és neveztek ki. Az EB ezért a megfelelési feltételekről is egyeztetni kíván a magyarországi hatóságokkal.

Mint elsőként beszámoltunk róla, az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa tavaly decemberben - az alapítványok irányítására jellemző összeférhetetlenségi problémákra hivatkozva - átmenetileg leállította az Erasmus+ és a Horizont Európa programok jövőbeni közösségi finanszírozását is. A Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében meghozott döntés napvilágra kerülése után hét miniszter lemondott a kuratóriumi tagságáról, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kilátásba helyezte államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok és kormánybiztosok távozását is. A kormány ígéretet tett arra is, hogy limitálja a kuratóriumi tagok mandátumát.

A budapesti ajánlatot és a brüsszeli elvárásokat minél előbb közös nevezőre kellene hozni, hogy a felek az új finanszírozási szerződéseket még a nyár előtt aláírhassák, és ne maradjon hoppon egyetlen csereprogramra jelentkező diák vagy tanár, illetve kutatási támogatásra ácsingózó felsőoktatási intézmény.

A kormányközi EU Tanács abban az eljárásban döntött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek támogatásának megvonásáról, amelyben további 6,3 milliárd euró felzárkóztatási forrás visszatartását határozta el a rendszerszintű és büntetlenséget élvező korrupció miatt. A pénzek felszabadítását 21 feltétel teljesítéséhez köti, ezek egyike az összeférhetetlenség megszüntetése a modellt váltott alapítványi intézményekben. A magyar kormány március végére ígéri a brüsszeli igények végrehajtását. Johannes Hahn költségvetési biztos a minap azt mondta, hogy az ellenőrzést végző Európai Bizottság egyszerre fogja értékelni valamennyi vállalást. Budapest azonban szeretné külön kezelni és mihamarabb lezárni az Erasmus-ügyet, és erre a rendelet, illetve a pénzmegvonást előíró határozat egyaránt lehetőséget ad. (Népszava)