A felvételen egy apró szerkezetre lehetünk figyelmesek, ami egyre jobban közeledik a Hold kráterekkel teletűzdelt szürke talajához. A The New York Times hírportál cikkéből megtudhattuk, hogy 1976 óta egyetlen ország űrszondája sem tudott biztonságosan landolni a Föld hűséges követőjének felszínén.

Ha a misszió végül sikerrel zárul, közel ötven év után ismét holdi kőzetmintákat vizsgálhatnak meg a Földön a kutatók. A Csang-o–5 éppen a gyűjtési fázisban van, amely során több kilogrammnyi kőzettel pakolhatja fel azt a modult, ami december közepén térhet vissza a bolygónkra.

Az előzetes tervek szerint az űrszonda leghamarabb csütörtök este fejezheti be a mintavételezéseket, ezután megkezdheti útját hazafelé.

A landolóegység a Mons Rumker masszív bazaltfennsíkjának közelében ért talajt. A szóban forgó geológiai képződményben található kőzetek évmilliárdokkal fiatalabbak, mint amelyeket az Apollo-program űrhajósai gyűjtöttek be még az 1970-es években.

A tudósok azt remélik, hogy a régióból származó kőzetdarabok segítségével tisztább képet kaphatnak arról, miként jött létre a Hold, és hogyan alakultak ki a rajta található kráterek, hegységek és különböző bemélyedések. (liner.hu)