Több, mint háromszor akkora az egy főre jutó fogyasztása a magyar háztartások legfelső 20%-ának, mint a legszegényebbeknek.

Utóbbiak lényegesen egészségtelenebbül táplálkoznak, és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságuk is jóval gyengébb. Jó hír viszont, hogy tavaly szűkült a fogyasztási rés.

Tavaly a leggazdagabb háztartások (legfelső jövedelmi ötöd) egy főre jutó havi kiadása meghaladta a 124 ezer forintot. Ehhez képest a legalsó ötödben mindössze 36 ezer 500 forintot költöttek fejenként, vagyis mindössze 30%-át annak, amit a leggazdagabbak megengedhettek maguknak. A fogyasztási szerkezet is jelentősen különbözik: az alsó jövedelmi ötödben a fogyasztás 58%-a élelmiszerre és rezsire megy el, ugyanez az arány a felső ötödben csak 41%. Így természetesen arányaiban is több jut másra. A (magyar viszonylatban) gazdagnak számítók 5-7-szer annyit költenek egészségügyre, oktatásra, szórakozásra, étteremre, utazásra.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A tavalyi fogyasztással kapcsolatban érdekesség, hogy a szegények fogyasztása gyorsabban bővült, mint a gazdagoké. Pontosabban, míg az három jövedelmi ötödben 5% körüli növekedést jegyzett fel a KSH, addig a felső két csoportban csökkent a fogyasztás. (Külön érdekesség például, hogy vendéglátásra, turisztikai szolgáltatásra költött pénz a gazdagok körében egy év alatt 9%-kal csökkent.) A jelenségre nehéz magyarázatot találni, formálisan két dolog képzelhető el:

• nőtt a lakosság megtakarítási hajlandósága, ami a felsőbb jövedelemkategóriában lehet releváns,
• az alacsonyabb jövedelműek bevételei gyorsabb tempóban nőttek.

Ez utóbbira utal, hogy a foglalkoztatottság az előző évhez képest 208 ezer fővel bővült. Ezáltal több háztartás jutott rendszeres jövedelemhez, ami főként a szegényebb háztartások esetében bővítette a felhasználható forrásokat. A másik tényező a rezsicsökkentés lehet: az így felszabadult jövedelmet a szegényebbek teljes egészében elkölthették, a gazdagabbak (legalább részben) megtakaríthatták.

A magasabb jövedelműek nem csak többet költenek élelmiszerre, hanem változatosabban is étkeznek. Több húst, tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, miközben gabonafélékből hasonló mennyiséget, cukorból pedig egyenesen kevesebbet esznek, mint a középosztálybeliek. (Amúgy cereáliákat sem ugyanúgy fogyasztanak a szegények és a gazdagok: az anyagi források növekedésével a háztartások cereáliafogyasztásában egyre nagyobb lesz a péksütemények és a gabonapelyhek, müzlik aránya a kenyér rovására. Az alsó jövedelmi réteg cereáliafogyasztásának több mint fele, míg a legjobb módúak fogyasztásának több mint kétharmada tartozik ebbe a körbe.)

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága is erősen jövedelemfüggő. A szegényebbek körében hozzávetőleg minden negyedik háztartásnak van "lapostévéje", digitális fényképezőgépe, laptopja, a felső jövedelmi ötödben ez a penetráció 55-65%-os. Az asztali számítógép viszont kicsit inferior jószágként viselkedik, a gazdagabbaknál kikopik háztartásokból, vagy legalábbis az új beszerzések már a hordozható eszközök felé mozdulnak el. A telefonoknál pedig továbbra is érvényes az a megfigyelés, hogy a jövedelem növekedésével a pre-paid megoldást az előfizetés váltja fel.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A KSH a háztartások mérete szerint is vizsgálta a kiadási szerkezetet. Hiába kedvez az adórendszer a nagycsaládosoknak, továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg. Egy "átlagos" egyedülálló 109 ezer forintot költ havonta, egy három, vagy több gyerekes háztartás egy főre jutó fogyasztása 38 ezer forint. Részben ez megmagyarázható "üzemméreti" sajátossággal, például egy egyszemélyes háztartás fogyasztásának 30%-a megy el rezsire, a nagycsaládosoknál "csak" 20%. De nem csak itt spórol a nagycsalád, hanem az egészségügyi kiadásokon is. Ennek magyarázata az lehet, hogy sok az egyedülállók főként idős emberek.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A KSH az adatokból elsősorban a következő pozitív folyamatokat emeli ki:

• 2014-ben, hosszú idő után először ismét nőtt a háztartások fogyasztása, ezt a lakosság jövedelmi helyzetének javulása tette lehetővé.
• Majdnem minden fogyasztási csoportban többet költöttek a háztartások, legnagyobb mértékben a hírközlési és a közlekedési kiadások emelkedtek.
• A háztartások fogyasztási szerkezetében csökkent az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított kiadások részaránya, ami nagyrészt a többletforrások megjelenésével és a rezsiköltségek csökkenésével függ össze.
• Kisebb lett, de továbbra is markáns a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között.
• A szegényebb háztartások esetében változtak legnagyobb mértékben az összkiadáson belüli arányok, és a fogyasztás is náluk bővült a leginkább.
• A magasabb jövedelműek a lakáskarbantartásra költöttek többet, míg az alsóbb ötödökbe tartó háztartások az árcsökkentések hatására az energiahasználati szokásaikat változtatták meg, és komfortosabb életvitelt folytattak.

portfolio.hu