Ezt azt jelenti, hogy az emberiség a holnapra fogyasztja el mindazt az erőforrást, amelyet a bolygó egy év alatt tud előállítani. Az egyensúly a 80-as években borult fel, azóta évről-évre „hitelbe” fogyasztjuk a Föld egyre apadó tartalékait.

Nem újdonság, hogy a világ növekvő lakossága rohamtempóban éli fel a bolygó tartalékait. A környezetpusztításnak azonban évtizedek óta megvan a maga gyásznapja is: az ökológiai túllövés napja, ami egyre korábbi időpontokra esik, idén a holnapi napra.

„Az ökológiai túllövés napja azt a dátumot jelöli az adott évben, amelyen az emberiség már annyi természeti erőforrást élt fel, amennyit a bolygó csak a teljes esztendő alatt tudna megújítani – magyarázta Kump Edina, a Zöld életmód blog környezetkutatója. – Ez a dátum 1987-ben még december 17-re esett, vagyis szinte egyensúlyban volt az emberi fogyasztás mértéke a Föld biológiai kapacitásával. Mivel azonban egyre többen élünk a bolygón, és a túlfogyasztásunk is egyre komolyabb méreteket ölt a világon, ezért a túllövés napja minden évben egyre korábban köszönt be.”

Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy immár nemcsak hosszútávon, hanem napjainkban sem tartható fenn az emberiség fogyasztásának mértéke. Hiszen már több halat fogunk ki, mint amennyi a világ vizeiben újra megjelenik, több fát vágunk ki, mint amennyi újranő. Vagyis ha a kizsákmányolást folytatjuk, ezek az erőforrások el fognak tűnni.

Mi sem vagyunk kivételek

A Föld erőforrásaihoz mért túlfogyasztás nemcsak a jóléti államok a felelősek. Magyarországon is tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takaró ér. A Knauf Insulation Kft. szakértői szerint ebben a lakosság energiafelhasználása jelentős mértékben ludas. A magyar lakosság ugyanis az uniós átlagnál tíz százalékkal fogyaszt több energiát, amiben a légkondik mellett az otthonok nem megfelelő szigetelése is szerepet játszik. Összesen ugyanis 2,5 millió családi ház szorulna energiahatékonysági korszerűsítésre, s ha ezt elvégeznénk, a háztartások a felhasznált energia mintegy 42 százalékát spórolhatnák meg.

A túlfogyasztás és az azzal kapcsolatos környezetpusztítás, környezetszennyezés számtalan módon megmutatkozik. Az intenzív mezőgazdasággal például nemcsak újabb területeket tarolunk le, de a talaj tápanyagtartalma is csökken szerte a világon. Kump Edina szerint például Nagy-Britannia termőföldjei már csak 100 aratást bírnak ki, azután terméketlenné válnak, s a mostani zöldségek tápanyagtartalma – vitaminok, ásványi anyagok – töredéke a fél évszázaddal ezelőttinek. Ez az egészségünkre is hatással van: az elmúlt fél évszázadban a csontritkulásos betegek száma a tízszeresére nőtt, hiszen a szükséges kalciumot az emberi szervezet főleg a növényekből veszi fel.

Komoly probléma az energiaforrások felélése is. A tüzelőanyagok elégetésével ugyanis rengeteg szén-dioxid jut a levegőbe, ami a klímát változtatja meg – szélsőségesen. A vizsgálatok szerint a világ legnagyobb részén kiugróan magas idén a hőmérséklet, az északi-sarki jég kiterjedése rekord alacsony. Ennek oka pedig az is, hogy ésszerűtlenül gazdálkodunk, túl sok hulladékot termelünk, amelyet sokszor újra sem hasznosítunk. Például egy alumínium italosdoboz újrahasznosítása 95 százalékkal kevesebb energiát igényelne, mint egy új előállítása – nem beszélve a bányászat okozta károk elkerüléséről.

Szerző: Maros László - Vasárnap Reggel / vg.hu