h i r d e t é s

Hazánk legfontosabb kérdése: Ki, kinek a szoknyája mögé bújik?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Hazánk legfontosabb kérdése: Ki, kinek a szoknyája mögé bújik?

2017. február 21. - 15:30

Úgy indult a parlament tavaszi ülésszaka, ahogy szokott. Mondhatni semmi különös nem történt, mindenki tette a dolgát.

Fotó: Beliczay László, MTI

A miniszterelnök hozta szokásos országfényezős formáját és sorolta a kormányzásuk kezdete óta javuló makrogazdasági mutatókat, majd megjelölte a következő év fontos feladatait, jöttek az ellenzéki vezérszónokok, akik jogosan, vagy jogtalanul, de belekötöttek mindenbe, csak abba nem, amit Orbán mondott. Normál üzem, mindenki ott folytatta, ahol ősszel félbehagyta. Egész addig a pontig, míg Orbán, Vonának szánt viszontválaszában, elegánsnak csöppet sem elegáns, viszont viccesnek valóban vicces módon burkolton buzizott egy férfiasat.

A Jobbik elnöke, aki a népszava olvasói levélíróinak szintjén támadta Orbánt (letolvajozta, lehazugozta, stb.), majd az olimpia megrendezése körüli elbaszás-sorozat főfelelősének nevezte meg, úgy fogalmazott:

„Hiába próbálja a fővárosra áttolni a felelősséget, hiába próbál nyuszi módjára Tarlós István szoknyája mögé bújni, a felelősség, miniszterelnök úr, az öné.”

Utalva ezzel arra a pletykákra, hogy ha visszavonják az olimpiarendezés tervét, akkor a miniszterelnök szerint Tarlósnak kell elvinnie a balhét. Hogy miért pont a „szoknya mögé bújás” népies fordulata jutott Vona eszébe az nagy talány… Hogy provokált-e a miniszterelnököt – azt is nehéz megmondani, de az egyszer biztos, hogy feldobta ezzel azt a bizonyos magas labdát, amelyet Orbán, ha nem is elegáns módon, de azért mégsem alpárian, de lecsapott. Viszontválaszában ugyanis mellékesen megjegyezte: „nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni.”

Vicces, az tény! Hogy belefér-e? Azt mindenki döntse el. De egy biztos: megfogalmazódott ezzel hazánk legfontosabb politikai kérdése.

Az ügynek azonban van egy tágabb olvasata. A Jobbik néppártosodása, amely kissé amnéziás állapotokat mutat, a sajtó reakciója és a Jobbik pálfordulása buzizás ügyében. Ugyan apróság, de ha más férfi szoknyája mögé bújás vádja buzizás, akkor Vona is buzizott. Mindegy, lépjünk tovább!

Az amnéziára jó példa az Orbán-Vona csörte után megszólaló Volner János frakcióvezető, aki azt a kérdést merte megfogalmazni:

„Milyen dolog lebuzizni a legfőbb politikai ellenfelüket? Ez az alpári stílus a Magyar Országgyűlésben, a magyar politikában egészen addig, amíg az önök főnöke, Orbán Viktor nem aljasította el a politikai közéletet, eddig nem volt divat. Ilyet nem tettünk! Senki! Még a szocialisták sem tettek ilyet, mert nem volt hozzá gusztusuk, nem volt hozzá orruk”. Ó, dehogynem! Hány és hány alkalommal megtörtént ez!

Hogy nem politikus buzizott politikust, legfeljebb a kurucinfó? Vagy egy ex-szadeszos egy fideszes polgármestert? Ó, dehogy… A Jobbik is folyamatosan buzizott le politikusokat az elmúlt évtizedben. Novák Előd és Dúró Dóra számtalanszor megtette ezt közszereplőkkel, és politikusokkal is, leginkább Alföldi Róberttel és Fodor Gabival. De még a néppártosodó Jobbik hivatalos oldalán is máig olvasható az az alapszervezeti közlemény, amelyben Fodor Gábort Gabriellának nevezik következetesen.

Az Orbán-Vona pengeváltás értelmezése a sajtóban pedig szintén igencsak tanulságos képet mutat. A HVG sietett először megszólaltatni Vonát, alig várva, hogy háborodjon már föl azon, hogy lebuzizták, majd persze a HírTV is megcsinálta az összefoglalóját, amelyben “független és objektív” módon elmagyarázták a nézőknek, hogy milyen csúnya dolgot tett Orbán. Majd beállt a sorba a Magyar Narancs is, amely mostanság igencsak baráti stílusban szokott beszámolni a jobbikos ügyekről.

Azért ez nem volt mindig így! Sőt!

Ha már néppártosodás, és a buzikhoz fűződő viszony változása, akkor érdemes felidézni a Jobbik 2012-es törvénytervezetét, amelyen a HVG és a Magyar Narancs volt a leginkább felháborodva.

Akkor még a Jobbik azt javasolta, hogy változzon meg a büntetőtörvénykönyv az „egyes szexuális magatartászavarok visszaszorítása érdekében” úgy, hogy „a homoszexualitást fajtalankodásnak és szexuális magatartászavarnak minősítse”, amit „egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel legyen sújtható”.

Azaz, a buzikat 2012-ben még börtönbe záratta volna a Jobbik!

Sőt, Mirkóczki 2012 áprilisában még azt is hozzátette, hogy elzárással vagy 150 ezer forintos bírsággal sújtaná azokat a homoszexulis párokat, akiket ugyan nem vezet a népszerűsítés szándéka, de például kézen fogva mentek az utcán, vagy nyilvánosság előtt csókolóztak. Illetve beemelnék az alkotmányba, hogy bár Magyarországon mindenkinek joga van a békés tüntetésekhez, de a buziknak nem…

S mikor Toroczkai polgármesterként ebben a szellemben 2016-ban meghozta azt az ásotthalmi rendeletet, amelyben többek közt betiltanák a meleg propagandát a település közterületein, akkor Vona volt az első, aki rohant is az összes tévébe, hogy elhatárolódjon ettől a csúnya náculós buzizástól és alelnökétől.

Hát igen, 2012 és 2016 között sok pride lefolyt az Andrássyn, de annyi még nem, hogy legközelebb a Jobbik kamionja is ott dübörögjön. Bár ki tudja…

A Hazánk legfontosabb kérdése: Ki, kinek a szoknyája mögé bújik? bejegyzés először a Tutiblog jelent meg.

Forrás: Tutiblog