Három olimpiára való, nagyrészt uniós pénzzel tömi ki Orbán a kirakatvárosokat
Áprilisig le akarja zárni a kormány a Modern Városok Programot, vagyis a következő hónapokban nemcsak Szegedet, hanem mind a négy eddig kimaradt megyei jogú várost felkeresi a miniszterelnök értesült a hvg.hu.
A fejlesztések forrásigénye eddig 800 milliárddal lépi túl a tavaly véglegesnek gondolt összeget.
„Nem merem összeadni, mert akkor a holnapi kormányülésen Varga miniszter úr lehet, hogy a kardjába dől”
– mondta Orbán Viktor színlelt aggodalommal a hangjában múlt év májusában Veszprémben, miután a Modern Városok Program keretében megvalósítandó fejlesztésekről tárgyalt a polgármesterrel. Pedig az akkor Veszprémnek tett, összesen 47 milliárd forintnyi vállalás messze elmaradt attól, amit egy hónappal korábban mondjuk Békéscsabának ígért a miniszterelnök: a békési megyeszékhelyen összesen ugyanis csaknem 500 milliárd forintnyi fejlesztést helyezett kilátásba.
A huszonhárom megyei jogú városból a program 2015. márciusi indulása óta eddig tizenkilencben járt Orbán Viktor, és kötött az elkövetkező évek fejlesztéseiről szóló megállapodást. A tizensokadik fideszes vezetésű település felkeresése után erős találgatás indult, hogy vajon a két baloldali irányításút, Szegedet és Salgótarjánt a végére, vagy teljesen kihagyja-e. Decemberre azonban kiderült, hogy az MSZP-s Botka László vezette csongrádi megyeszékhely lesz a következő állomás. A hvg.hu információi eszerint ezek után pedig Salgótarján következik, ahol a tavaly februári időközi polgármester-választáson az MSZP–DK-s Fekete Zsolt több mint 12 százalékkal utasította maga mögé fideszes riválisát.
A két balos megyeszékhely után már csak Győr és Hódmezővásárhely vár az aláírásra. E kettő közül különösen az utóbbi, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János városának hátrasorolása talányos, amire fideszes forrásaink sem találtak más magyarázatot, mint hogy a fejlesztési források fölött diszponáló tárca vezetője – el akarván kerülni a kivételezés látszatát – maga kérte Vásárhelyt a sor végére.
A Modern Városok Program ütemezése |
első kör (2015-ben kötött megállapodások): Sopron, Pécs, Miskolc, Zalaegerszeg, Eger, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Kaposvár, Nyíregyháza, Szombathely |
második kör (2016-ban kötött megállapodások): Kecskemét, Szekszárd, Tatabánya, Békéscsaba, Veszprém, Dunaújváros |
harmadik kör (2017-ben kötendő megállapodások): Szeged, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Győr |
A kifizetések eddigi alacsony arányának másik oka, hogy az első másfél évben jórészt csak előkészítésre, tervezésre és hatásvizsgálatokra kértek, illetve kaptak a résztvevők támogatást. A kifizetések a miniszterhelyettes szerint idén, a kivitelezések beindulásával kezdenek majd felpörögni. 2017-ben 152 milliárdot irányzott elő a kormány a programra, a legnagyobb összegek folyósítása pedig 2018-ban, illetve utána várható.
Bár nincs kétség, hogy a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választás előtt is óriási avatási-szalagátvágási dömping várható, a program teljes megvalósítása biztosan nem fér bele a mostani kormányzati és önkormányzati ciklusba, legújabban a Miniszterelnökség is 2020-21-re saccolja a befejezést. A ciklusból kicsúszó beruházások kivételesen azonban nem járnak presztízsveszteséggel. A Modern Városok ugyanis csak kisebb részben fejlesztési, nagyobb hányadában politikai és kommunikációs program, amellyel úgy „ad” a kormány az egyes városoknak sok tíz milliárdos fejlesztéseket, hogy bár nagy részük uniós forrásból valósul meg, az érzés és a tudat, hogy fejlődik a település, hozzá, illetve a Fideszhez kötődik.
Szerző: Joó Hajnalka / hvg.hu