A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy ennél is alacsonyabban, 1,5 Celsius-fok alatt tartsák.

Ha sikerül elérni az 1,5 Celsius-fokos célt, Dél-Európa, Dél-Afrika, Közép-Amerika, az ausztrál partvidék és Délkelet-Ázsia térségei – ahol jelenleg a világ lakosságának 20 százaléka él –, elkerüli a jelentős kiszáradást.

Ha elérjük az 1,5 Celsius-fokot, akkor jelentős intézkedések szükségesek, hogy csökkentsük a szárazságot és a vele kapcsolatos hatásokat

– mondta Szu-Csong Cseong, a sencseni Tudományos és Műszaki Egyetem kutatója.

A kutatócsoport 27 globális klímamodell előrejelzéseit tanulmányozta, hogy meghatározza azokat a térségeket, ahol a szárazság jelentősen nőni fog, amikor a globális felmelegedés eléri az 1,5 vagy a 2 Celsius-fokot. Kimutatták, hogy 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés esetén – ami 2052-2070 között következhet be – a földfelszín 24-32 százaléka fog nagyon kiszáradni. 1,5 Celsius-fok esetén csupán 8-10 százalék.

Az átlaghőmérséklet már 1 Celsius-fokkal növekedett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehet 1,5 vagy 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, ami jelentősen csökkentheti a földfelszín kiszáradásának lehetőségét a világ több térségében.

A szárazság már ma is súlyos probléma a Földközi-tenger térségében, Dél-Afrikában és Ausztrália keleti partvidékein. Mexikó, Brazília, Dél-Afrika és Ausztrália egyes térségeiben pedig sivatagosodás megy végbe a globális felmelegedés hatására. (MTI) / index.hu