Gyurcsány-terv

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Gyurcsány-terv

2017. október 18. - 15:54

 

Megtörtént a nagy összeborulás az MSZP és a DK között, aminek természetesen sokan örülhetnek. - írja Székely Szabolcs (Tarski) a blogján

Forrás: nepszava.hu

A két párt politikusai nyilvánvalóan, hiszen az ezt bejelentő és kommentáló politikusok csak úgy sugároztak az örömtől. Nem értem azt, hogy az MSZP politikusai minek örülhettek, hiszen ezzel az újabb húzással tulajdonképpen a korábbi politikai irányvonalukat rúgtál fel, hiszen hátat fordítottak annak a Botka László által megalkotott és mindvégig kitartóan hangoztatott javaslatnak, amit korábban mindig helyesnek tartottak. Talán egy éjszakai megvilágosodásuk volt mindegyiknek, hogy most gyökeresen új irányba fordították a politikai hajójuk vitorláját? Nem tudom, mindenesetre több dolgot lehet megjegyezni.

Elsőként azt lehet mondani, hogy azzal mindenképpen nyertek, hogy talán, de ez sem biztos még, a május óta tartó lejtmenetnek vége szakadhat és egy növekvő támogatottságú pályára irányíthatják a párt hajóját. Ez tényleg fontos lehet a választás előtt, mert több szavazót hozhat a tényleges választás alkalmával. Másodszor vége szakadt az az áldatlan állapot, ami korábban a két párt között volt, és aminek során nap mint nap egymást vádolták azzal a képtelenséggel, hogy a másik párt lesz a Fidesz győzelmének újbóli okozója. A közösségi honlapokon Botkát aljas árulónak nyilvánították, Orbán Viktorral való lepaktálással vádolták, a baloldal végső vereségének és összeomlásának okozójának tartották, és minden létező baj okozójának kiáltották ki. Botka László, Szeged város többszörösen nyertes polgármestere minden volt, csak éppen tisztességes ember nem. A főbűnös tehát megvolt, és lehetett ezerrel szidalmazni, miközben azt hangoztatták a DK politikusai és hívői, hogy a győzelemnek nincs más alternatívája, mint az összefogás. Ezt a csalit Botka lemondása után persze az MSZP bevette, holott nekik is tudniuk kellett volna azt, amit minden független politikai elemző és politika iránt érdeklő magánszemély tud: a 2014-es nagy összeborulás ismétlődik meg most, és csupán annyi a különbség, hogy nem a választás előtt januárban, hanem októberben történik ez meg. Azt pedig tudjuk, hogy akkor immár másodszor a Fidesz kétharmaddal nyert. Lehet, hogy most jön a harmadik nagy bukás?

DK számára egészen más okból volt fontos a nagy összeborulás. Ők ugyanis, az MSZP-vel ellentétben a parlamenti bejutás szélén táncolnak, hiszen az utóbbi két-három évben mindvégig 3% körül ingadozott a támogatottságuk a teljes népesség körében. Ez pedig a DK-s kommunikációval szemben csupán 240 ezer szavazatot jelenthet, ha ugyanezen választók a pártra szavaznak 2018-ban. Tehát 2014-hez hasonlóan fontos lehet számukra az, hogy a párt vezetői biztosan bejuthassanak a parlamentbe, hiszen csak akkor lesz ott képviselve a párt. Gyakorlatilag most is az a helyzet állhat elő, hogy az MSZP a hátán viszi be a kisebbik testvért, csupán azért, hogy a győzelembe vetett hitet erősítse a támogatóiban. De ez az összefogás szerintem inkább a Gyurcsány-terv része lehet, hiszen ezzel a közös egyéni jelöltállítással a két párt között továbbra is fennállhat a rivalizálás. Gyurcsány Ferenc ugyanis most már, a 2014-es verzióval szemben önálló pártlistát akar állítani, amivel saját pártját akarja pozicionálni a parlamentben. Ezzel bizonyos mértékben függetlenítheti magát az MSZP-től és így elmondhatja magáról azt is, hogy kellő támogatottsággal rendelkezett a parlamentbe való bejutáshoz. Tehát az a helyzet, hogy a DK mindenképpen bejut majd a parlamentbe, miközben önálló pártként állhat majd minden más párttal, így nyilván az MSZP-vel szemben is. Ezt, ha bejön, mindenképpen egy új fejleménynek kell tekintenünk.

A kutya pedig itt van elásva. Szó nincs arról, hogy Gyurcsány Ferenc bármikor is az MSZP és a DK vezetőiből létrejövő és a két párt támogatóit magában foglaló nagy néppártot hozna létre, ami már összemérhető lenne a Fidesz támogatottságával. Amint azt korábban is leírtam (lásd „A remény halála”című bejegyzésemet), Gyurcsány távlatos célja az, hogy a balliberális oldalon egyedül legyen a pártjával és egy olyan nagy pártot vezethessen, amelyik majd reális kihívója lehet a Fidesznek. A mostani húzása, tehát az összeborulás az MSZP-vel csupán az első lépcsőfoka ennek a nagy tervének a kivitelezésében. Az MSZP pedig bedőlt ennek a manővernek, miközben nem vesz tudomást Gyurcsány valódi céljáról. Botka László volt talán az egyetlen komoly politikus az MSZP-ben, aki világosan látta azt, hogy most olyan időket élnek, amikor perspektívában kell dönteni arról, hogy az MSZP vagy a DK legyen a balliberális oldal vezető ereje. Ezért nem akart összeállni a Gyurcsány vezette DK-val, és ezért tartott ki mindvégig amellett, hogy Gyurcsány ne szerepeljen az MSZP pártlistáján. Ma még persze nem tudhatjuk azt, hogy valóban ez a forgatókönyv fog bekövetkezni, de az biztos, hogy Gyurcsány mindent meg fog tenni az MSZP sárba taposása érdekében. Nagy erő a revánsvágy és a DK elnökét több vonatkozásban is motiválhatja ez a lelki kényszer.


Forrás: tarski.blog.hu

Egyébként maga az MSZP vezetői sem fogják fel azt igazán, vagy ha igen, akkor titkolják, hogy tényleg nincs remény arra sem, hogy akár megszorongassák is a Fideszt. A Medián mérése szerint, amit maga Molnár Gyula MSZP-s pártelnök tekintett politikai célzatúnak, a párt támogatottsága csak 7% a teljes népesség körében. Ez 560 ezer választót jelent és nem 800 ezret, amint azt korábban a pártelnök mondotta. A DK támogatottsága pedig 3% a teljes népesség körében, ami, mint azt korábban jeleztem, csupán 240 ezer voksot jelenthet, nem pedig félmilliót, ahogyan azt minden DK vezető politikus állítja. Ezek a számok pontosabbaknak tekinthetők, mint a „biztos pártválasztók” által jelzett százalékok. Míg ugyanis az előzőek egy ismert számadathoz, tehát a teljes népességhez, azaz 8 millióhoz viszonyított százalékszámot jeleznek, addig a „biztos pártválasztók” százalék adatát egy a közvélemény számára ismeretlen, csak a felmérést végzők által tudott adathoz viszonyítva számolják ki. Ez a számítási módszer ismert és bevett gyakorlat a matematikai statisztikában, amit viszont a kívülállók nem tudnak. Ezért alkalmas arra, hogy ezzel a százalékos számmal érveljenek a politikusok, amivel jobb színben tudják feltüntetni a támogatottságukat.

Most számunkra tehát az a lényeg, hogy az MSZP és a DK összes támogatóinak a száma csupán 800 ezer választó. Ha ehhez hozzászámítjuk az Új pólus két pártjának az egy-egy százalékát, tehát kétszer 80 ezer főt, akkor is csak 960 ezer támogatót tud összekaparni a „kormányváltó erő”. Ez közel sem jár a Fidesz támogatottságához! Ezért volt/lehetett igaza Botka Lászlónak abban, hogy bármilyen nagy összeborulás sem elég a Fidesz leváltásához, és ezért inkább az MSZP jövőjét tartsák a szemük előtt akkor, amikor a szövetségi politikájukról döntenek. Botkának abban is igaza volt, hogy a Fidesz leváltásához még legalább egymillió (szerintem inkább másfél millió) szavazót kell megnyerniük. Ezt a célját május végéig még valós célnak lehetett tekinteni, mert addig a párt népszerűsége növekedett. Ezt követően indult el teljes gőzzel a DK részéről a lejárató kampány Botka ellen, ami végül is az MSZP támogatottságának radikális csökkenéséhez vezethetett. Magyarán: minden annak a tervnek megfelelően alakult, ahogyan azt Gyurcsány szerette volna. Az MSZP pedig volt olyan balek, hogy asszisztált hozzá.

A fentiek nyilvánvalóan csupán egy feltételezésen alapuló előrejelzés. De ha meggondoljuk azt, hogy 2011-ben Gyurcsány kifejezetten azzal a céllal alakította meg a DK-t, hogy egy más típusú baloldali pártot hozzon létre, mint az MSZP, továbbá minden korábbi események igazán a Gyurcsány-terv érdekeit szolgálták, akkor az előzőekben elmondottak nem is tűnnek olyan nagyon valószínűtleneknek.

 

tarski.blog.hu


;