Vizsgálatai bárkinek elérhetőek.

A szakember az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia felterjesztésére kapta meg a Széchenyi-díjat, ami Magyarországon a legmagasabb tudományos elismerés. Hozzátette, legfontosabb kiemelhető eredményük, a molekuláris-onkogenetikai kutatások hazai beindítása.

Az osztályon nemcsak ezekkel a génhibákkal foglalkoznak, hanem elsősorban azokkal, amelyeket a betegek a szüleiktől örökölhettek.

A ráksejtek mindenkiben ott vannak, de az úgynevezett hibajavító gének, amelyeket generációnként átadunk, a naponta keletkező akár több millió hibát is képesek kijavítani bennünk.

Ameddig ez a hibajavító rendszer jól működik, az emberek többségében nem alakul ki daganat. Probléma akkor van, ha a szüleinktől olyan hibajavító géneket öröklünk, amelyek önmagukban is hibásak. Ilyenek a pCA-gének, amelyek legfőképpen öröklött emlőrákra hajlamosítanak.

A genetikus szavai szerint a világon az elsők között tudták megmondani, és vizsgálni, hogy például egy emlőrákos családban kik azok, akik örökölték valamelyik szülőjüktől a betegség kialakulásának kockázatát fokozó hibás gént, és kik azok a szerencsések, akik a jó gént kapták meg mindkét szülőjüktől.

A géndiagnosztikai vizsgálatok nagyon fontosak a klinikai gyakorlatban is, hiszen a sebészek gyakran a genetikai vizsgálat eredménye alapján döntenek a műtét típusáról és a műtét utáni gyógyszeres vagy egyéb kezelésekről. Magyarországon az elmúlt 20 évben 10 ezer ilyen vizsgálatot végeztek, nagyon sok beteg életét mentették meg.

Központi laboratóriumukban a daganatos betegek véréből kinyert DNS-ben kezdik meg a genetikai hibák kimutatását – magyarázta. Hozzátette, munkacsoportjuk géndiagnosztikai vizsgálatokat végez, az öröklött és örökölhető daganatos megbetegedésekre hajlamosító génváltozások kimutatására.

A betegek szakorvosi beutalóval érkeznek, a szakemberek pedig nagyon szakszerű, precíz vizsgálatokat végeznek.

Oláh Edit szavai szerint Magyarországon nagyon sok téves genetikai lelet születik, aminek folyománya lehet, hogy feleslegesen végeznek csonkító műtéteket, vagy nem ismerik fel a kockázatot, akkor pedig előrehaladott megbetegedés lehet a következménye.

Régen az emlőrákot apácabetegségnek hívták. Mivel ők nem szültek, mellszövetük sejtjei hajlamosabbak voltak a rákos elfajulásra. A fiatal, szülő nők védettek voltak. Ma azért gyakori a daganat fiataloknál, mert egyre később vállalnak gyermeket, és ilyenkor a szervezet már nem tudja kifejteni védőfunkcióját.

Kezdetben hosszú hónapokat, akár egy évet is várni kellett, hogy több beteg genetikai vizsgálatát egyszerre el tudják végezni, ma már a korszerű gépekkel 100 beteg mintájának elemzése két hét alatt elkészül. Ezeket aztán nagy szakértelemmel átnézik és az eredményeket tudományosan értékelik.

hirado.hu