A Krím 2014-es annektálása után kivetett büntető intézkedések kiírták Oroszországot a magas jövedelmű országok közül, most pedig a feltörekvő államok alsó tartományába kerülhet. A gazdasági fejlesztések finanszírozhatatlanok lesznek, ha pedig az energiahordozóit sem veszi senki, akkor össze is dől a most még erődnek tűnő kártyavár.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket foganatosít Oroszországgal szemben, miután Vlagyimir Putyin elnök inváziót indított Ukrajna ellen. A nyugati szövetségesek ezzel kiegészítették a két szakadár ukrán tartomány függetlenségének elismeréséről szóló döntésére válaszul már korábban is kilátásba helyezett szankciókat.

"Téves az a nézet, hogy Oroszországot ez nem fogja érinteni. Lehet, hogy a negatív hatások nem érződnek eleinte, de a szankciók hosszabb távon meg fogják fékezni Oroszország gazdaságát" - mondta a Reutersnek Christopher Granville, a TS Lombard tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, aki elismert Oroszország-szakértő.

A nyugati lépések között szerepel a vagyonbefagyasztás több orosz bank és üzletember ellen, a külföldi orosz államadósságfinanszírozás leállítása, egy Németországba irányuló 11 milliárd dolláros gázvezeték-projekt befagyasztása, valamint a csúcstechnológiai termékekhez, például a félvezetőkhöz való hozzáférés korlátozása. Oroszország elutasította a szankciókat, mivel azok Moszkva szerint ellentétesek Európa és az USA érdekeivel. A Kreml magabiztosan állítja, hogy nem is fognak azonnal csorbát ejteni a 643 milliárd dolláros valutatartalékkal és virágzó olaj- és gázbevételekkel rendelkező gazdaságon.

Sok elemző ezekre a mutatókra hivatkozva állítja, hogy az orosz egy "bunkergazdaság", vagyis hogy kellően önálló ahhoz, hogy az ilyen külső korlátozások ne okozzanak kárt. Mutogatnak még az oroszok az éves GDP 5 százalékát kitevő folyó fizetési mérlegtöbbletre és a világ legalacsonyabbnak számító 20 százalékos GDP-arányos adósságrátájára. Az orosz kötelezettségeknek csekély aránya áll dollárban, szemben a két évtizeddel ezelőtti 80 százalékkal. Ezek a statisztikák a Putyin 2014-es krími annektálása után bevezetett szankciók óta eltelt évek megtakarításainak eredménye. 

Granville szerint a megugró olajárak idén 1,5 billió rubel (5600 milliárd forint) extra bevételt jelentenek Oroszországnak az energiaipari vállalatok nyereségére kivetett adókból. De ennek a fajta autarkiának - vagyis az önellátásnak, a gazdasági bezárkózás politikájának - ára van: a világgazdaságtól, a piacoktól és a befektetésektől való elszigetelődés elmélyülése.

Oroszországot lényegében ellenséges államként fogják kezelni, amely el lesz vágva a globális tőkeáramlástól, a beruházásoktól és más normális gazdasági kölcsönhatásoktól, amelyek az életszínvonalat, a jövedelmeket, a termelékenységet és a vállalatok jövedelmezőségét növelik

- magyarázta a szakértő. (Napi.hu)