Szerinte az a kérdés, hogy az ellenségkép felmutatása mennyire tudja ellensúlyozni a gazdasági válság és a vélhetően erősödő szociális válság hétköznapi hatásait. Ez akár vissza is üthet, gondolhatják azt a választók, ha még fél évig így megy, és fogy a pénz a pénztárcájukból, hogy a kormánynak nem Soros Györggyel kellene árnyékbokszolnia, hanem valódi válságkezelő intézkedéseket hoznia – tette hozzá.

A miniszterelnök nagyon hosszan beszélt Soros Györgyről péntek reggeli, Kossuth rádiós interjújában, miközben a járványügyi kérdések valószínűleg jobban foglalkoztatják a lakosságot. Mi oka lehetett arra Orbán Viktornak, hogy újra előhúzta ezt a kártyát – kérdeztük Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét. 

Az interjú szerkezete úgy nézett ki, hogy a félórás beszélgetést az uniós költségvetéssel szembeni magyar és lengyel vétó ügyével kezdték, itt rögtön ez volt a miniszterelnök reakciója a „nagyon kemény és belemenős kérdésre”. Az meghökkentő volt, hogy vagy tíz percen keresztül tartott a sorosozás, olyan intenzitással, mint 2017-ben. A politológus azt mondta: tipikus összeesküvéselmélet-jellegű magyarázatrendszer, amit elővezetett a kormányfő. Ezeknek az a sajátossága, hogy ha az ember csak egyetlen ellenőrző kérdést feltenne (de ezt nem tette meg az állami rádió riportere), összeomlana az egész. Az felvethető lenne, hogy ott van a 27 európai uniós tagország, mindegyiket érinti a költségvetés, elvileg bármelyikükkel szemben el lehetne indítani a jogállamisági mechanizmust, hiszen ez a vitapont. Miért áldoz annyi energiát Soros György, hogy a 27 országból pont Magyarországot és Lengyelországot pécézi ki, hogy nekik kelljen vétót emelni a „fondorkodásaival” szemben? Erre nincs magyarázat, és ezzel a retorikával nehéz lesz megindokolni az uniós diplomácia szintjén, hogy mi a magyar kormány szándéka. Azzal, hogy Soros által fizetett embereknek nevezi más államok adott esetben vezető tisztviselőit, nem javítja a tárgyalási pozíciókat. Nyilván nem az EU-ban mondta ezt el, de a tagországok vezetőihez is eljut, mert vannak itt nagykövetségek és lefordítják, hazaküldik.

Ha valakinek ez szólhat, akkor az elkötelezett fideszeseknek, az Orbánt rajongva követőknek, akik elég sokan vannak, és akiket folyamatosan el kell látni magyarázatokkal, hogy mi miért történik. Lakner Zoltán szerint végső eszköznek tűnik, hogy Soros György személyéhez kell visszanyúlni. A következő hónapok alapvető kérdése, hogy az ellenségkép felmutatása mennyire tudja ellensúlyozni a gazdasági válság és a vélhetően erősödő szociális válság hétköznapi hatásait. Akár vissza is üthet, gondolhatják azt a választók, ha még fél évig így megy, és fogy a pénz a pénztárcájukból, hogy a kormánynak nem alaptörvényt kellene módosítania és Soros Györggyel árnyékbokszolnia, hanem valódi gazdasági válságkezelő intézkedéseket hoznia, amelyekre egyébként lenne pénz, ha nem másra költenék el. (Klubrádió)