Talán ez a társadalmi hozzáállás is bátoríthatta fel a kormányzatot akkor, amikor elkészítette az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) kapcsolatos újabb törvénytervezetet - Ferincz Jenő írása a KanizsaHír.hu-n.

Ez ugyan 2013-ban már felmerült törvényjavaslat szintjén, de akkor — szerencsére — még hamvába holt ötlet maradt. Visszavonták a javaslatot. Most viszont ezt megint elővették és leporolták. Tuningoltak rajta egy kicsit, és a most ezt a felújított változatot kívánják törvényerőre emeltetni. Bár a korábbi formában is veszélyes volt, ebben a mostaniban még durvább.

Az elmúlt években többektől is olyan jellegű reakciókat kaptam, amikor a személyes adatok nagyobb védelmére kívántam felhívni a figyelmet, hogy az állam amúgy is tud rólunk mindent, csak azt nem tudják, amit nem akarnak stb. És nem tudtam megértetni szinte senkivel, hogy ez korántsem így van. Vannak még olyan személyes, bizalmas, különösen érzékeny adatok egy ember életében, amelyet (meggyőződésem) nem szívesen engedne közprédára. Ennek érzékeltetésére — és egyben figyelemfelhívásként a leendő törvény veszélyességére — tennék még egy kísérletet. Hátha ezek után már csak komolyabban veszi mindenki a saját, személyes adatainak a védelmét. Mert ebben az alábbi ügyben muszáj, hogy társadalmi visszhangja legyen.

Jelenleg több kórházban, háziorvosnál, gyógyszertárban (még) számítógépen rögzítik az adatokat, amelyeknek egy része el is jut a központi adatbázisokba. Az ellátók sok esetben még ma is papíron cserélnek információt a betegekről. Ezen változtat Szócska Miklós álma, a TIOP 2.3.2. pályázat, amely az egyes egészségügyi intézményi informatikai rendszereket, valamint a betegellátásban keletkező adatok összekötését kívánja biztosítani.

2017-től minden állami egészségügyi szolgáltatót és intézményt kívánnak csatlakoztatni ehhez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez, amelynek üzemeltetője a Nemzeti Infokommunikációs Szolgálat, működtetője pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Minderről egy sajtókonferencián számoltak be a szakemberek, ahol az is kiderült, elkészült egy törvény- és rendeletmódosítási csomag, amely idén ősszel kerülhet a Parlament elé.

Szükséges tartom megjegyezni: más uniós tagállamban az ehhez hasonló rendszerek teljes egészében az állampolgárok önrendelkezése szabályozza, működteti. Nálunk, a most beterjesztésre váró törvényjavaslat alapján létrehozni kívánt EESZT működése kényszerintézkedés lesz, mintha valami szankciót alkalmaznának. Kötelező adatkezelés, ami azt jelenti, hogy az állam elveszi mindannyiunktól a személyes adatainkhoz való önrendelkezési jogunkat, továbbá nem teszik lehetővé senki számára sem azt, hogy adatainak ilyetén való kezelését megtiltsa, alkalmazását és használatát kövesse, hogy rálátása legyen, ráadásul semmiféle bírósági úton történő fellépést, jogorvoslatot nem tesz lehetővé. Ugyanakkor abba, hogy ebben a rendszerben a működtetők hogyan bűvészkednek (esetlegesen) az adatokkal, sem a bíróság, sem az adatvédelmi hatóság nem szólhat bele.

A tervezetben az szerepel, hogy a kórházak, klinikák csatlakozásának feltétele, hogy átadják a náluk 20 év alatt felhalmozott egészségügyi információk másolatát. A módosítás szerint ez magába foglalja pl. a:
1. a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentést,
2. a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lapot,
3. szövettani és patológiai leleteket,
4. laborleleteket,
5. képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit,
6. műtéti leírásokat.

Ha a kórház/klinika biztosítja, hogy az EESZT felől érkező külső igényeket online ki tudja elégíteni, akkor elég, ha csak a linkeket, a hozzáféréshez szükséges útvonalakat és metaadatokat adja meg.

Szóval az állam megszerzi magának 10 millió állampolgár összes múltbeli egészségügyi adatát, és abban szabadon és korlátozás nélkül turkálgathat. Az adatokat a halál után 5 évig őriznék meg, törlés lehetősége nélkül. A kormány mindezzel gyakorlatilag megszünteti az orvosi titoktartást, és egyetlen központi adatbankba tömörítené tízmillió magyar állampolgár teljes egészségügyi adattömegét mindennemű kontroll és az állampolgárok önrendelkezési joga nélkül. Az orvosokat köteleznék arra, hogy minden egyes vizsgálat eredményét ebbe az adatbázisba rögzítsék, amely aztán a betegek élete végéig megőrzi az adatokat. A betegek alkotmányos jogai nem is léteznek.

Az OEP-nél őrzött elszámolási adatokból öt évnyi adatmennyiséget azonnal fel is töltenének ebbe a rendszerbe. Amelyhez a teljes kormány (és feltehetően az egész fidesz is), valamint az összes orvos korlátlanul hozzáférne. Bár a betegek az orvosnak megtilthatják az ellátáshoz nem tartozó adatai megismerhetőségét, de az állam felé ilyen joggal már nem rendelkezhetnek. Az állam bármely állampolgárának teljes betegútját láthatja, ahhoz hozzáférhet a születéstől a haláláig. Megismerhetik pl. a nőgyógyászati eredményeket, vagy éppen a nemi betegségek, a fertőzések adatait, a gyógyszerfogyasztásokat.

Hogy egy konkrét példával megvilágítsam: az Alkotmánybíróság a 29/2009. számú határozatában alkotmányellenesnek minősítette, hogy a nem támogatott vények kiváltását az OEP addig kontrollálhatta.

Azóta az ilyen vényeket TAJ-azonosítóval sem lehet(ett eddig) ellátni. Viszont az EESZT alkalmazásával az állam vissza akarja szerezni 10 millió állampolgár gyógyszerfogyasztási adatait, lehetőleg életük végéig. Erről rendelkezik a javaslat is, mely szerint a gyógyszertár a papír alapon érkezett vények adatait is továbbítja az EESZT felé. Az elektronikus vények meg már eleve ott vannak. (A módosításban szereplő 5 éves megőrzési idő senkit se tévesszen meg, a kapcsolati kódolt TEA adatállományban ezeket az adatokat már korlátlan ideig gereblyézik össze.) És ez a bevezetésre kerülő rendszer arra is jó, hogy kikerülje az Alkotmánybíróság határozatát, és az állam mégiscsak megszerezze a nem támogatott vények adatait. Ehhez a kisujját sem kell megmozdítania, mert az orvosnak egyből a rendszerbe kell rögzíteni a felírt vényt, amelyből aztán bármely személyre rá lehet keresni.

Bár a törvénymódosítás tartalmazza az önrendelkezési jogot, amely elvileg szűkítheti az adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét. Az EESZT viszont nem elektronikusan korlátozza az adatokhoz történő hozzáférést, hanem magát a beteg írásos nyilatkozatát tárolja. Az orvosnak ezt el kell elolvasni és belőle döntheti el ő maga, hogy van-e joga a tiltott adatokat megtekinteni.

Mindez az egész az Európai Bizottság 29. számú adatvédelmi munkacsoportjának az EHR rendszerekre vonatkozó véleménye szerint a totális, halálig tartó egészségügyi nyilvántartás ellentétes az európai joggal. De a javaslat egésze szöges ellentétben áll az EU adatvédelmi irányelvével, az Európa Tanács R(97) No. 5. Egészségügyi adatok védelme, c. ajánlásával  Ugyanakkor ez a tervezet megsérti az Európa Tanács ETS-108 számú adatvédelmi egyezményét, az EU 95/46/EK számú adatvédelmi irányelvét, az Egyezményt az emberi jogok és az alapvető jogok védelméről (amelyet az 1993. évi XXXI. törvénnyel a magyar Országgyűlés ratifikált), valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát(amely viszont az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel került ratifikálásra és a magyar jogrend részévé téve) amelyek viszont biztosítják a jogorvoslati jogot. Azt a jogorvoslati jogot, amelyet a magyar törvényekkel megvonnak mindannyiunktól.

Végezetül még annyit: ezen javaslatot a kormány nevében az igazságügyi minisztérium részéről az a Trócsányi László jegyzi, aki a fent említett alkotmánybírósági határozat előadó alkotmánybírája volt és támogatta az alkotmányellenességet. Most viszont ebben a javaslatban — alkotmányossági szempontból — szembemegy saját, korábbi alkotmánybírói álláspontjával.

kanizsahir.hu