Drasztikus népességfogyás várható Magyarországon
Tartós a demográfiai visszaesés, az alacsony születésszám és a kivándorlás is rontja a helyzetet. Az Eurostat előrejelzése szerint 2080-ra már csak 8 millió 690 ezren élnek majd Magyarországon.
A következő évtizedekben nem áll meg Magyarország népességének csökkenése – prognosztizálja az Eurostat. - írja a Világgazdaság
A friss népesség-előrejelzés szerint 2080-ban már csak 8 millió 690 ezer lakosa lesz az országnak, ami tartós és folyamatos visszaesést jelent a következő évtizedekben. A lélekszám várhatóan 2060 és 2070 között süllyed 9 millió alá, miután a trendek szerint sem a születésszám, sem a korösszetétel nem mutat kedvező képet, hazánk esetében pedig a bevándorlásra sem lehet alapozni.
Az idei év elején az ország lélekszáma – a 2011-es népszámlálás adatainak továbbvezetése szerint – 9 millió 799 ezer fő volt. A természetes fogyás változó ütemű ugyan, de harminchat éve folyamatos, az év elején 31 ezerrel éltek kevesebben Magyarországon, mint egy esztendővel korábban. Idén sem látszik, hogy érdemben változna a tendencia: 2017 első fél évében 43 870 gyermek született, 0,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A 69 062 halálozás – az év eleji jelentős növekedés miatt – 8,5 százalékkal haladta meg a 2016. január–júniusi időszak mutatóját. A természetes fogyás 25 ezer fő felett volt, csaknem 5300-zal több az egy évvel korábbinál.
A népesség fogyása várhatóan azért sem áll meg, mert a termékenység nagyon alacsony: 1990 és 2011 között 1,87-ról 1,23-ra mérséklődött a termékenységi mutató a statisztikai hivatal szerint, majd 2015-ig 1,44-ra emelkedett. Míg 1990-ben mintegy 11 százalékkal maradt el a termékenység a reprodukció szintjétől, 2015-ben már 31 százalékkal. A termékenység alacsony szintje a kevesebb gyerek vállalása mellett a későbbre halasztott születésekkel magyarázható. Utóbbi esetben azonban megnő az esélye annak, hogy végül egyáltalán nem is születik annyi gyerek, mint amennyit terveztek. Mi több, a társadalomban kialakult termékenységi minta a felnövekvő fiatal generációk gyermekvállalási magatartására is hat – ezért a kedvezőtlen folyamat tartós.
A másik súlyos probléma a kivándorlás, habár jelentős a környező országok felől a bevándorlás is, ami egyelőre ellensúlyozza ezt a folyamatot. Bár a kivándorlás nehezen becsülhető, annyi biztos, hogy 2016-ban legalább 29 400 magyar állampolgár ment külföldre tartósan. Ennél a valós szám nagyobb lehet, ez csak azokra utal, akiket nyomon tudott követni a hivatal. A kivándorlás csaknem egy évtizede folyamatosan növekedett, ám tavaly megtört a trend: a 2016-os mutató tíz százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Arra azonban a szakértők nem számítanak, hogy tartósan csökkenne az emigráció: a magasabb nyugat-európai fizetések, az agyelszívás a következő évtizedeket is meghatározhatja.
