Számottevő eltéréseket észleltek a nagy mocsári csiga és a nagy vízibolha esetében ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai - számolt be az Infostart.

Folyamatosan vizsgálják a Balatonban és vízgyűjtőjében található emberi gyógyszermaradványok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Legújabb kutatásukban a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk gerinctelen modellszervezetekre gyakorolt hatását vizsgálták. A tanulmányt az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment című szaklapokban publikálták a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen.

Igazolták, hogy a környezetben mérhető hormonkoncentrációk már változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben. A szennyeződések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében azonban világviszonylatban tekintve átlagos mértékűnek tekinthető.

Már az alacsony koncentrációban, de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is valós biológiai kockázatot jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára - hívták fel a figyelmet a kutatók, akik a felszíni vizek védelme érdekében a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezésekre való kellő odafigyelést is javasolják.

Mint kifejtik, a gyógyszerfelhasználás mértékében évről évre jelentős emelkedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a különböző nagyműszeres analitikai technikák érzékenysége is folyamatosan növekedett, aminek köszönhetően egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. Ez lehetővé teszi a különböző fogamzásgátlókból származó szintetikus nemi hormonok kimutatását a be- és kifolyó szennyvízből, a felszíni vizekből és akár az ivóvízből

A most publikált vizsgálatokban a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit különböző koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték a kutatók. A kezelések során arra keresték a választ, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és az egyedfejlődésében, valamint milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jellemzik a modellállatokat.

Jelentős változás figyelhető meg a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében: az embriók fejlődési ideje, pulzusszáma, a csúszó mozgások aktivitása, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitása is átalakult.

A vizsgálatok kimutatták, szignifikáns a molekuláris és sejtszintű átalakulás a nagy vízibolha esetében is.

"Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását" - hangsúlyozzák a BLKI kutatói.

A nem vagy csak nehezen lebomló perzisztens mikroszennyezők koncentrációja az egyre növekvő szennyezés következtében szintén növekedni fog, ugyanis a Föld vízkészlete állandó - mutattak rá a kutatók az eredmények alapján. (atv.hu)