Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon a klímaváltozás miatt - számolt be a Másfélfok. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint az emberi tevékenység a fagyos napok tovább ritkulását eredményezi.

A kutatók azzal a kérdéssel vezeti fel kutatásuk módszertanát, illetve eredményeit, hogy alátámasztják-e az objektív mérések saját tapasztalásainkat:

Sokan hallottuk, halljuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy évtizedekkel ezelőtt a telek jóval hidegebbek voltak, mint manapság, gyakoribb volt a fagy és a hó. Vajon a szubjektív emlékeinket alátámasztják a hosszabb időszakot lefedő, objektívnek tekinthető klímamodell-szimulációs eredmények és az elmúlt 50 év megbízható hazai mérései?

A kérdés megválaszolására két, hőmérséklethez köthető éghajlati indikátort választottak ki: a fagyos napok évi számát (amikor a napi minimumhőmérséklet 0 °C alá süllyed), illetve a szélsőségesen hideg viszonyokat jellemző évi minimumhőmérséklet értékét.

A feldolgozás során emellett többféle adatforrást is felhasználtak:

• A teljes Földet és az éghajlati rendszer egészét leíró globális éghajlati modellek legújabb verzióival a múltra készített szimulációkat.
• A szigorú szabványoknak megfelelő meteorológiai állomások mérésein alapuló, minőségileg ellenőrzött, finomfelbontású rácsponti adatbázist.
• Az európai kontinenst, ezen belül a Kárpát-medence környezetét is lefedő, finomfelbontású regionális klímamodellek szimulációit, melyek a jövőre vonatkozóan különböző emberi tevékenységet leíró forgatókönyveket vesznek figyelembe.

Az eredmények szerint a globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi körülbelül 120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható, ahol a csökkenés eléri az évtizedenkénti 5-6 napot.

A PESSZIMISTA FORGATÓKÖNYV SZERINT EZEN TREND ERŐSÖDÉSÉRE SZÁMÍTHATUNK, ÉVTIZEDENKÉNT TOVÁBBI 5 NAPPAL CSÖKKENHET A FAGYOS NAPOK ÉVES ÁTLAGOS SZÁMA.

A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A kutatók megjegyzik, hogy bár a 20. század első felében még nem volt annyira érezhető hatása az emberi tevékenységnek az éghajlatra, és térségünkben is a természetes változékonyság dominált, az utóbbi egy-két évtizedben egyre inkább az emberi tevékenység hatásának növekedését érzékelhetjük. A kutatók szerint a jövőben ez várhatóan erősödni fog.

A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend, a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak és előfordulhatnak nagy hidegek.

SZABÓ PÉTER ÉS PONGRÁCZ RITA ELEMZÉSE SZERINT A FAGYOS NAPOK ELSŐSORBAN AZ ORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETEIN RITKULNAK MAJD, AZ ÉVI LEGALACSONYABB HŐMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK PEDIG VÁRHATÓAN INKÁBB A DÉLI ÉS A LEGKELETIBB RÉGIÓKBAN VÁLTOZNAK JOBBAN. (Portfolio)