Ha július elejéig nem születnek meg a finanszírozási szerződések, akkor az év második felétől veszélybe kerül a modellt váltó egyetemekről jelentkező magyar diákok és oktatók részvétele az ösztöndíjprogramban.

Kongatja a vészharangot az uniós biztos. Ha záros határidőn belül nem születik megállapodás, magyar diákok tömegei eshetnek el a csereprogramban való részvételtől.

– Rendkívül aggódom amiatt, hogy kifutunk az időből és a magyar diákok kimaradnak az Erasmus program következő, téli szemeszteréből – mondta csütörtökön brüsszeli tudósítóknak, köztük a Népszava és a Szabad Európa újságírójának Johannes Hahn, az Európai Bizottság (EB) költségvetési biztosa. Az osztrák politikus kifejtette, nem érti, hogy a magyar kormány miért nem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a zárolt uniós támogatások felszabadításához szükségesek. Szerinte a Brüsszelben lezajlott számtalan egyeztetés után Budapest pontosan tisztában van vele, hogy mit kell tennie, milyen törvényeket kell beterjesztenie az Országgyűlésben, ahol a kormánynak egyébként világos többsége van.

Hahn különösen az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási program jövője miatt aggódik, ha ugyanis július elejéig nem születnek meg a finanszírozási szerződések, akkor az év második felétől veszélybe kerül a modellt váltó egyetemekről jelentkező magyar diákok és oktatók részvétele az Erasmus+ programban.

A Horizont Európa esetében máris veszítenek a kutatók, mivel a pályázatokra folyamatosan lehet jelentkezni, ám számukra tavaly december közepe óta zárva ez a lehetőség. A költségvetési biztos szerint legkésőbb május első felében meg kellene születniük a szükséges jogszabályoknak ahhoz, hogy a nyár közepére elmúljon a veszély a pályázók feje fölül. A törvényeket az Európai Bizottságnak, majd az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek két hónapon belül kell jóváhagyniuk. – A kormány felelőssége, hogy betartsa az ígéreteit — mondta Hahn, aki május 2-án Budapestre utazik, ahol várhatóan mindezt szóba hozza a tárgyalásain.

Az Európai Unió a jogállamisági eljárás részeként tavaly decemberben leállította az Erasmus+ és a Horizont Európa idén megnyíló támogatási programjait a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények számára mindaddig, amíg meg nem szűnik az összeférhetetlenség ezeknek az intézményeknek az irányító testületeiben. A kuratóriumokat megalakulásukkor kormánytagokkal és fideszes politikusokkal töltötték fel, akik meghatározó döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek.

Az Európai Bizottság kérte, hogy a politikai kinevezettek széles köre távozzon az alapítványi kuratóriumokból, korlátozzák az eredetileg életfogytig tartó kinevezéseket és a határozzanak meg türelmi időt az állami tisztségek viselői számára, mielőtt azok beülnek a kuratóriumokba. Az EB szeretné, ha az irányító testületek tagjait egyértelmű kritériumok alapján választanák ki. Hahn tájékoztatása szerint ezekre a felvetésekre még nem kaptak hivatalos választ Budapesttől. Kérdésünkre, hogy a Bizottságot aggasztja-e, hogy politikai kinevezettek helyett most kormányhű üzletemberekkel töltik fel az alapítványi kuratóriumokat, a biztos világossá tette, hogy a hatásköreik korlátozottak. – Nem tudjuk kizárni a lakosság felét – válaszolta. A lényeg az, hogy ne azok üljenek ezekben a testületekben, akik a támogatások odaítélésől is döntenek – tette hozzá.

Az Erasmus+ és a Horizont Európa program finanszírozásának felfüggesztése része annak a jogállamisági eljárásnak, amelyben az EU döntéshozói összesen 6,3 milliárd eurónyi Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatást függesztettek fel. 21 feltételt szabtak a pénz felszabadításához, amelyek túlnyomó többsége a rendszerszintű korrupció felszámolását szolgálja. Közülük a kormány már jónéhányat teljesített, de még adós tucatnyi intézkedéssel. Hahn tájékoztatása szerint budapesti partnereik ezekkel sem sietnek, más forrásokból származó értesüléseink szerint a brüsszeli kifogások túlnyomó részét nem sikerült leszerelniük. Az Európai Bizottság szeretné, ha Magyarország egyszerre, egy csomagban oldaná meg a jogállamisági eljárás alá vont ügyeket. – Szeretem a szalámit, de nem szeretem a szalámitaktikát – fogalmazott Hahn, aki egyértelművé tette, hogy az Erasmus+ finanszírozásának megoldása a legsürgetőbb feladat.

A héten az EB szakértői által jóváhagyott magyar igazságügyi reform – amely a Magyarország számára 2021-2027 között rendelkezésre álló felzárkóztatási támogatások legfőbb feltétele – hamarosan a biztosi testület elé kerülhet, ahol Johannes Hahn szerint valószínűleg megkapja a szükséges politikai támogatást. Varga Judit a Facebook oldalán jelentette be, hogy a jogszabályokat benyújtották a parlamentnek. Jóváhagyás után a szöveg ismét az uniós döntéshozók elé kerül, és ha kedvező értékelést kap, akkor elindulhat az a folyamat, amelyben Magyarország hozzáférhet a felzárkóztatási alapok egy részéhez. Ez nem vonatkozik a jogállamisági eljárásban zárolt 6,3 milliárd euróra. (Népszava)