Az ülés elején megemlékeztek Zatykó János (MSZP) és Suchman Tamás (MSZP) elhunyt volt országgyűlési képviselőkről.

LMP: a kormánynak meg kellene kérdeznie az embereket az akkumulátorgyárakról

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a kormány egy olyan politikai döntést hozott, amely szerint mindenben kiszolgálják a távol-keleti akkumulátorgyárakat. Az elmúlt hónapokban rengeteg megdöbbentő döntést hoztak ennek érdekében, miközben a kritikákat figyelmen kívül hagyják, pedig az akkumulátorgyártás nem környezetbarát - jelentette ki.

Úgy vélte, a kormánynak nincsenek érvei, és mindenkit ellenségnek tekint, aki fel akarja emelni a szavát a természeti kincsek védelmében. Ha a kormánynak lenne igaza, nem vonakodna megkérdezni az embereket egy-egy újabb ilyen beruházás előtt - hangsúlyozta.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy nagyon fontos a párbeszéd és az egyeztetés a helyieket érintő kérdésekben. A kormány komolyan gondolja, hogy az összes beruházás esetében be kell tartani az előírásokat - jelentette ki.

Kiemelte: lényeges, hogy Magyarország részt vegyen a technológiai versenyben a járműiparban. Sok más uniós tagállamban is sorra létesülnek akkumulátorgyárak - mutatott rá. Hozzátette: úgy tűnik, az egész világ részt vesz ebben a technológiai versenyben.

Párbeszéd: a kormány nem védi meg a gyermekeket

Szabó Timea (Párbeszéd) kifejtette: nemrég jogerősen elítéltek egy nevelőt, aki Böjte Csaba egy otthonában rendszeresen bántalmazott gyermekeket. Nem életszerű, hogy a fenntartó nem tudott ezekről az esetekről - vélekedett.

Közölte: nem elszigetelt esetekről van szó. Böjte atya áldozatnak állítja be magát, de nem ő az áldozat, hanem a gyermekek - mondta.

Kiemelte: ez nem Böjte atyáról szól, hanem a kormány kétszínű politikájáról a gyermekvédelem ügyében, hiszen a történeteket sem ítélte el. A kormány nem védi meg a valódi áldozatokat - mondta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára minderre közölte: a kormány mindenkit elítél, aki gyermekekkel szemben bármilyen erőszakot elkövet, ez ugyanis elfogadhatatlan. A kormány kezdeményezésére szigorították a szabályokat az ilyen elkövetők esetében, és népszavazást is indítottak a gyermekvédelem ügyében - mondta. Hozzátette: az ellenzék ezzel szemben érvénytelen szavazásra buzdította az embereket a referendumon, mert ennyire volt fontos a gyermekvédelem az ellenzéknek.

Kifogásolta, hogy a képviselő éppen Böjte Csabát támadja, aki - mondta - rengeteget tett a gyermekek megsegítéséért, erre tette fel az életét.

Mi Hazánk: változtatni kell a határvédelem szabályain

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy látja, a kormány az illegális migrációt nem a határvédelemmel, hanem az alacsony bérekkel és a magas árakkal állította meg. Ugyanakkor a határtérségben lassan anarchikus állapotok alakulnak ki, mert önmagában a kerítés nem működik - vélekedett.

Közölte: kiterjedt "embercsempész-maffia" működik a határtérségben, és a külföldi bűnszervezetek már Magyarországon is felbukkantak. Amikor a rendőrök elfogják az embercsempészeket, illegális betolakodókat, nem tehetnek mást, mint hogy visszaviszik őket a határ szerb oldalára - mondta.

Kiemelte: változtatni kell a hatályos jogszabályokon, hogy akiket elfognak a térségben, ne szabadon engedjék, továbbá a határt védő rendőrök kapjanak felhatalmazást, hogy adott esetben használhassák a fegyverüket.

Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy a magyar baloldal a kormánnyal ellentétes álláspontot foglal el a bevándorlás és a kerítés kérdésében.

Közölte: sem az embercsempészek, sem az illegális bevándorlók agresszivitása nem csökkent az elmúlt időben. A határvédelemnek igen jelentős költségei vannak, ennek alig egy százalékát fizette ki az EU, pedig az unió határát is védik - mutatott rá.

Jobbik: fel kell lépni az embercsempészek ellen

Sas Zoltán (Jobbik) elmondta: az elmúlt időben megháromszorozódott a jogszerűen intézkedő rendőrök elleni támadások száma. Ezek a támadások elsősorban a déli határon történnek és jelentős részben embercsempészek követik el - mondta.

Úgy vélte, mindéképpen fel kell lépni az embercsempészek ellen, és a kormány feladata, hogy megfelelő védőfelszerelésekkel lássa el a rendőröket. Ezen túl hatékony jogszabályokkal is védeni kell a rendőröket - mondta.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: 2015 óta védik fokozottan az ország határait, példás együttműködésben a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca.

Azt mondta: azért érkeznek kevesebben a magyar határszakaszra, mert tudják, hogy itt nehezebb átjutni.

Kitért rá: folyamatos a haderőfejlesztés, hiszen mindenre fel kell készülni, és a magyar katonák valóban felkészülten védik az ország biztonságát.

A magyar kormány teljesítményéről, a magyarországi inflációról és a Budaházy Györgynek adott államfői kegyelemről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a Fidesznek sikerült megvalósítania azt, ami ellen 33 éve tüntetett

Tóth Bertalan (MSZP) az Orbán-kormány "bravúrjairól", a 25 százalékos pénzromlásról, a 40-50 százalékos élelmiszerdrágulásról, a 14 százalékos reálbércsökkenésről, a nyugdíjak elértéktelenedéséről beszélt, egyedülálló teljesítménynek nevezve ezeket. Szólt arról is, hogy a kormánynak az uniós források megszerzése ügyében nem sikerült előrelépni, miközben az ország kilenc hónapja recesszióban van. Orbán Viktor fizetése 135 százalékkal emelkedett - jegyezte meg.

Szerinte a kormánypártokat nem zavarja, hogy egyre kevesebb a tanár, egyre nagyobb a válság a szociális ágazatban. A minőségi oktatásért kiálló fiatalok hangját könnygázzal, gumibottal próbálják meg elnyomni - mondta, úgy értékelve, a Fidesznek sikerült megvalósítania azt, ami ellen 33-34 éve tüntetett. Szerinte a kormánynak az az érdeke, hogy az iskola engedelmes alattvalókat neveljen, akik majd mehetnek a kínai akkumulátorgyárba dolgozni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MSZP teljesítményét értékelte. Elmondta, az a nem mindennapi, amit a szocialista párt tett az elmúlt években, eljutott a 40 százalékos támogatottságtól a törpepárti létig.

Szóvá tette, hogy a szocialista párt hogyan kezelte az inflációt, a nyugdíjak és a jövedelmek emelését válság idején.

Az inflációval kapcsolatban azt mondta, háború van, amit a baloldal támogat és ha rajtuk múlna, akkor az ország fegyvert szállítana Ukrajnába és nem érkezne olaj a Barátság-kőolajvezetéken. Szerinte joggal lehet azt gondolni, hogy az MSZP egyetért a DK-val, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek uniós források az országba.

Kijelentette, a kormány lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

Momentum: veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor

Lőcsei Lajos (Momentum) felsorolva a terrorizmus miatt elítélt Budaházy György és társai által elkövetett bűncselekményeket azt mondta, az olasz maffia világát idézik ezek a cselekmények, és veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a büntetőeljárás elhúzódása nem a valós indok a szabadon bocsátásra.

Mi lehet az ok, hogy "Orbán Viktor nyíltan terroristasimogatóvá vált"? Esetleg van valami terve a terroristacsapattal? - tudakolta. Úgy értékelt, morálisan vállalhatatlan Orbán Viktor döntése. Bírálta azt is, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatására hivatkoztak a kegyelem megadásakor.

Közölte, nem olyan országot akarnak, ahol elítélt terroristák szabadon járhatnak, a magyar embereknek joguk van a biztonsághoz; olyan embernek adtak kegyelmet, aki meg sem bánta tetteit. Szerinte visszaélés történt a kegyelmi joggal, arcul csapták a magyarok igazságérzetét. Sajnálatos, hogy a rendszer fenntartásához "mindenre is képes fasiszták kellenek" - fogalmazott.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni kegyelmezés joga a köztársasági elnöké, aki nem köteles indokolni döntését, de most megtette.

Rámutatott arra is, hogy először még a Jobbik követelte Budaházy Györgyék szabadon engedését, a párt a momentumos képviselő megválasztását is támogatta.

Elmondta, nem igaz, hogy mindenkire kiterjedt volna a kegyelem, még négy kérelmezőnek folyamatban van az ügye. Hozzátette: az államfő a jogerős szabadvesztéseket végrehajtásában függesztette fel, ez azt jelenti, hogy az elítéltek még hosszú ideig a büntetés hatálya alatt állnak. Elmondta, a köztársasági elnök döntését azzal indokolta, hogy az elítéltek hosszú időt töltöttek a büntetőeljárás hatálya alatt.

DK: Orbán Viktor akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt

Varju László (DK) azt mondta, Orbán Viktor elbukott, akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt. Hozzátette: több mint 24 százalékos az orbáni infláció, miközben 15 százalékos volt a nyugdíjemelés; a statisztikai hivatal szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi megélhetési költségek Magyarországon, miközben 154 ezer forint a havi nettó minimálbér. Elszálltak az albérletárak, a rezsi hétszeresére nőtt, a lakáshitelkamatok megfizethetetlenek, magasak az üzemanyagárak - sorolta a problémákat.

Az ellenzéki politikus Dobrev Klára (DK) árnyékkormányának antiinflációs programját javasolta megvalósítására: az alapvető élelmiszerek áfáját nulla százalékra kell csökkenteni. Eltörölnék a hétszeres rezsiemelést, ötszáz forint alá vinnék a benzin és a gázolaj árát, valamint bevezetnék az uniós minimálbért - mondta, jelezve az intézkedések csak Orbán Viktornak és fideszeseknek fájnának.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, az egész európai gazdaság nehézségekkel küzd, a magyar gazdaság exportorientált, így a rossz brüsszeli döntések hatásai alól nem tudja kivonni magát. Szerinte a gazdasági szankciók káros hatása ebben a negyedévben csúcsosodik ki, az év egészére nézve a gazdaság növekedésére lehet számítani.

Kitért a baloldal korábbi válságkezelésére, amikor a több százezer magyar elvesztette a munkáját, eltékozolták a maradék állami vagyont, nem voltak érdemi nyugdíjemelés.

A mostani kormány fenntartja az árstopokat, a kamatstopot, a rezsicsökkentést, idén is volt nyugdíjemelés, volt nyugdíjprémium, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér a háromszorosára emelkedett - sorolta, azt kérve, a baloldal ne folytasson kampányt azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.

A KDNP képviselője politikai nyomásgyakorlással vádolta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságát, a Fidesz politikusa Magyarország béke melletti elkötelezettségéről beszélt, a szerb nemzetiségi szószóló pedig a magyar-szerb megbékélésről emlékezett meg napirend előtt.

KDNP: az EP költségvetési ellenőrző bizottságának politikai nyomásgyakorlása ellenére a kormány folytatja a konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal

Juhász Hajnalka (KDNP) politikai nyomásgyakorlással vádolta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek delegációja múlt héten járt Magyarországon. Szerinte a bizottság tagjai még a látszatára sem törekedtek annak, hogy megadják a tiszteletet a magyar képviselőknek. Hozzátette: a magyar kormány konstruktív párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó uniós források ügyében, az EP delegációja viszont mindent megtett annak érdekében, hogy ezt befolyásolja. Elutasította a Magyarország ellen folytatott "politikai boszorkányüldözést". Megjegyezte: a delegációban kísérőként vett részt Cseh Katalin Momentumos EP-képviselő, aki ellen uniós forrásokkal kapcsolatos csalás miatt nyomoznak, ez pedig a bizottság hitelességét is megkérdőjelezi.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szintén nyomásgyakorlással vádolta az EP költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek szerinte az a célja, hogy ne utalják Magyarországnak a neki járó uniós forrásokat. Hozzátette: a bizottság ezzel a magyar emberekre is nyomást gyakorol, mondván, ha nem változtatnak az álláspontjukon a gender, a háború és a migráció ügyében, akkor nem kapnak uniós forrásokat.

Kijelentette: a kormány továbbra is a kitart a magyar emberek véleménye mellett, Magyarországon nem lesz nem háború, migráció és a "genderőrület".

Bírálta a baloldalt, szerinte Gyurcsány Ferenc és a "Soros dollárokkal kitömött" baloldali koalíció a neki járó forrásoktól akarja megfosztani a magyarokat és ezt még hazafias kötelességnek is nevezi.

Fidesz: a nyomásgyakorlás ellenére kitartunk a béke mellett

Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt: mindegy, hogy milyen nyomást helyeznek a Magyarországra a következő időszakban, a kormányoldal akkor is a békét fogja képviselni az ukrajnai háború ügyében. Szerinte ezzel a békepárti állásponttal sokan nem értenek egyet, és azon munkálkodnak, hogy belesodorják Magyarországot a háborúba.

Ide sorolta azt a sajtóhírt is, miszerint az ukrán elnök egy beszélgetésben a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt. Brüsszelt arra szólította fel: haladéktalanul tisztázza, igaz-e, hogy az Európai Bizottság munkatársai javasolták Ukrajnának, hogy a kőolajszállításokkal zsarolja Magyarországot.

A nyomásgyakorlási kísérletnek nevezte azt is, hogy Ukrajna "botrányos, elfogadhatatlan módon" a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmilyen jogszabályt meg nem sértő OTP-t. Jelezte: egyetértenek a kormánnyal abban, hogy mindaddig, amíg ez így van, Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági, pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól Ukrajnának.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a magyar kormány tartja magát az eddigi politikájához és a jelenlegi eldurvult helyzetben is szeretne a "béke hangja lenni Európában" akkor is, hogyha már nagyon sok a háborús héja körülötte.

Az uniós források visszatartását is olyan nyomáskorlátozási eszközként értékelte, amellyel Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját akarják megváltoztatni. Ha nincs háborús részvétel, ha nincs fegyverküldés, akkor nincs uniós forrás - fogalmazott, hozzátéve, hogy akárhány törvénymódosítást elfogadhatnak a parlamentben, valójában nem ezért nem oldják fel a pénzügyi blokádot.

Szerinte ebben a történetben a magyar baloldali ellenzéknek "elképesztően dicstelen szerep jut": a baloldal a saját országa ellen dolgozik.

Szerb nemzetiségi szószóló: 10 éves a magyar-szerb megbékélés eseménye

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló arról emlékezett meg, hogy 10 éve, 2013 júniusában, a szerb és a magyar államfő közös főhajtással adózott Csúrogon a II. világháborúban elhunyt ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt. Hangsúlyozta: elmúlt 10 évben Magyarország és Szerbia sokat tett kétoldalú kapcsolatokért, a szerb-magyar kapcsolatokban végbement fordulat nem csak szimbolikus gesztusokból áll, a gazdaság szintjén is tapasztalható dinamikus fejlődés.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet: magyarok és szerbek a történelem során békében éltek együtt több évszázadon keresztül, ezt szakította meg a 19. század vége, a 20. század eleje. Ezt a szörnyű időszakot zárta le 2013-ben a két államfő többnapos találkozója - tette hozzá.

Napirend

Az Országgyűlés elfogadta napirendjét, és határozott arról, hogy a jövő héten a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vitát négy órás időkeretben tárgyalja. Kövér László közölte azt is: Hadházy Ákos (független) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben, erről kedden szavaz majd az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslata alapján.

Az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

DK: mikor lép közbe a kormány az infláció megfékezésére?

Varga Zoltán (DK) kifejtette: az elmúlt időben sokat beszéltek az "orbáni inflációról", mert ez az, ami lassan tönkreteszi az országot, egyre nehezebb a megélhetés, egyre többeknek kell nélkülözni. A kormány azonban legfeljebb csak látszatintézkedéseket tesz, ilyen például a bolti akciók meghirdetése - mondta.

Közölte: az elemzőket is meglepte az infláció mértéke, a legtöbb terméknek több mint kétszeresére nőtt az ára az elmúlt időben. A 21. századi Magyarországon már luxus a vajaskenyér is - jelentette ki.

Azt kérdezte, mikor lép végre közbe a kormány.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, az ellenzéknek az "Orbán-fóbiája" közepette tudnia kellene, hogy a háború és az arra válaszként adott brüsszeli szankciók egész Európában inflációt okoznak. 2010-ben az Orbán-kormány húzta ki a szakadékból az országot a baloldali kormányzás után - mondta.

Kitért rá: az infláció csökkentésében jó úton haladnak, januárban már tetőzött az infláció.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

MSZP: támogatja-e a kormány a párt javaslatait?

Komjáthi Imre (MSZP) közölte: a kormány idén is nyáron akarja elfogadtatni a jövő évi költségvetést, de mivel sok fontos adat még nem ismert, ez csak fiktív büdzsé lehet. Az idei költségvetést is átírták később - tette hozzá.

Azt mondta: ugyanakkor sok kérdést az idei költségvetés sem rendez, nehéz a megélhetés, a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt az országot brutális drágulás, magas infláció sújtja. Az MSZP ezért mentőcsomagot állított össze a háztartásoknak - emelte ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: az, hogy tavasszal fogadják el a költségvetést, 2015 óta így van, ezáltal a gazdaság szereplőinek kiszámíthatóságot biztosítanak.

Úgy vélte, az MSZP mentőcsomagjának egy részét a kormányzati intézkedésekből vette át, ilyen az árstopok támogatása. Ugyanakkor a kormánynak a párt javaslataihoz hasonló kezdeményezéseit az MSZP nem támogatja - mondta.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Jobbik: meg kell védeni a magyarok béreit

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy ugrásszerűen megnőtt az országba érkező vendégmunkások száma, ugyanakkor nem csökken az innen kivándorlók száma. Elvárható lenne, hogy megfelelő körülményekkel hazacsábítsák azokat, akik elhagyták az országot, és ezzel kiválthatnák a vendégmunkások egy részét - vélekedett. Hozzátette: ezzel szemben nagy tömegben érkeznek olyanok, akik nagy veszélyt jelentenek a magyarok bérére.

Úgy látja, megfelelő szabályozással biztosítani kell, hogy se a magyarok munkakörülményei, se a bérük ne csökkenhessen az érkező vendégmunkások miatt.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: 2010-ben jelentős volt a munkanélküliség Magyarországon, ezért az Orbán-kormány stratégiai célja volt a munkahelyek teremtése, és ezt a célt meg is valósította. A kormánynak most is a munkahelyek megőrzése, újak létrehozása a célja - jelentette ki.

Közölte: a reálbérek folyamatosan emelkednek a nehéz gazdasági helyzet ellenére is.

A vendégmunkások szabályozottan, meghatározott körülmények érkezhetnek csak ide - mondta.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Mi Hazánk: miért nem lép fel a kormány a Facebookkal szemben?

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, a Facebook önkényesen, indokolás és jogorvoslati lehetőség, sokszor a konkrét bejegyzés megjelölése nélkül hoz szankciókat. Példaként említette egyebek mellett Toroczkai László (Mi Hazánk) frakcióvezető oldalának letiltását, vagy azt, hogy a Facebook "a beteges polkorrektség" jegyében a Mi Hazánk számos programpontját nem engedi említeni, a szegregációtól kezdve, a cigánybűnözésen át az LMBTQP-felvonulások betiltásáig.

Kifogásolta, hogy a magyar kormány nem tesz semmit, paktumot kötött a Facebookkal és más multinacionális techcégekkel, újabb egy évvel meghosszabbították mentességüket a reklámadó alól. Azt firtatta, miért nem lép fel a kormány a Facebook önkényével szemben.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem tartozik a kormány hatáskörébe, hogy a Mi Hazánkat a Facebook visszaengedi-e a felületére.

Felhívta a figyelmet az Európai Unió elfogadta a digitiális szolgáltatásokról szóló rendeletet, amely 2024. február 17-től alkalmazható teljes mértékben. A rendelet kialakítja a jogellenes tartalom elleni fellépés jogi kereteit, részletes indokolási kötelezettséget vezet be minden tartalomeltávolítás esetén, a jövőben a szolgáltatók észszerű időre és előzetes figyelmeztetés után függeszthetik fel a felhasználói fiókokat - részletezte.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Az elnöklő Lezsák Sándor azt kérte a Mi Hazánk képviselőjétől, hogy a jövőben kerülje a cigánybűnözés kifejezést. (MTI)