Bilincsben, vezetőszáron, símaszkos őrök kíséretében, maszkban érkezett meg a terembe a végrehajtói kar elnöke a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe pénteken délelőtt. Arcán nem látszott semmiféle érzelem, kezében egy vaskos iratcsomagot tartott. 

Völner Pál már korábban jelen volt az épületben, kérdéseinkre azonban nem válaszolt a korrupcióval vádolt volt államtitkár.

Szintén a vádlottak padján ül a végrehajtói kar elnökének édesapja, valamint felesége, Schadl-Baranyi Helga is. 

Noha Schadl György közszereplő, ennek ellenére a tárgyalást vezető bírónő közölte az újságírókkal, hogy csak akkor lehet róla felvételt készíteni, ha ő is hozzájárul. 

A sajtót teljesen elszeparálták a vádlottaktól, esély sincs arra, hogy bárki fényképet készíthessen a tárgyalóteremen kívül. Tóth Erzsébet bírónő jelezte is, hogy megérti, ha a hallgatóság sorában erősebbek az érzelmek, azonban mindenkit arra kért, ezt tartsák magukban, mert „ez nem egy színielőadás vagy valóságshow” hanem bíróság

Mivel huszonkét vádlott van, ezért alapos késéssel kezdődött el az előkészítő ülés. 

Schadl György élt is a lehetőséggel, teljes tiltást kért, azonban Völner Pál és R. Róbert - őt szólította a végrehajtói kar elnöke „gazdámnak” -  hozzájárult a kép és hangfelvételek készítéséhez. 

Schadl György kifogással is élt, miszerint nem kapott meg bizonyos peranyagokat, azonban a bírónő szerint ez nem akadály, hogy folytatni lehessen az eljárást. 

Az ügyészség képviselője röviden ismertette a vádiratot, amelyben nem volt újdonság. Schadl Györgyre tíz év, Völner Pálra pedig nyolc évet kért a vádhatóság, amennyiben mindent beismernek. 

Mivel sok a vádlott, ezért csak később teszik fel a kérdést Schadl Györgynek és Völner Pálnak, hogy lemondanak-e a tárgyaláshoz való jogukról. Noha elszeparálták a végrehajtói kar elnökét, ennek ellenére sikerült az újságíróknak a közelébe férkőzniük, amikor elhagyta a termet. Azonban mereven maga elé meredve haladt a símaszkos őrei társaságában, akik igyekeztek erélyesen távoltartani a sajtót több-kevesebb sikerrel. 

Völner Pált is az utcán faggattak az újságírók. Noha záporoztak felé a kérdések, ennek ellenére mereven maga elé meredt és igyekezett úgy tenni, mint ha meg sem hallotta volna azokat. (Népszava)