Minden napra jut egy fideszes korrupciós ügy – állapították meg a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati vitájában résztvevő közgazdászok és jogászok. Szerintük ezeknek a feltárásával be kell égetni a közvélemény zsigereibe, hogy az Orbán-kormány a rokonoknak és haveroknak adja a közpénzeket, a konkrét eseteket pedig bíróság elé kell vinni, hogy 2018-ban az urnáknál az emberek emlékezzenek rájuk.

Élénk derültség fogadta a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati rendezvényén, amikor Katona Andrea, a szervezet alelnöke felvezetésként Pokorni Zoltán azóta elhíresült 2010-es választások előtt elhangzott kijelentését idézte vissza: „nincs több lopás, aki először belenyúl a közös kasszába, annak le kell vágni a kezét”. Többek szerint azóta hosszú sorokban állnak a kormánypárti politikusok és haverjaik a sebészetek előtt. Minden napra jut egy új, a Fideszhez köthető korrupciós ügy, felmérések azonban azt igazolják, a közvélemény már rég nem tudja követni, ki honnan nyúlta le a milliárdokat – írta le az országban uralkodó állapotokat Hadházy Ákos.

Az LMP antikorrupciós szóvivője a „Törvényes lopás és korrupció országa” címmel szervezett vitában a legerkölcstelenebbnek Matolcsy jegybanki alapítványait nevezte, a legnagyobb összegűnek a NAV Horváth András által kirobbantott áfacsalási balhéját, a legfontosabbnak pedig az uniós pénzek módszeres lenyúlását nevezte, mert ezzel a jövőnket veszik el a pénzéhes politikusok. A Fideszből épp az ilyen lenyúlások miatt az LMP-be átlépett állatorvos úgy látja, a következő két évben mindent el kell követni, hogy a közvéleménybe zsigeri szinten beleégjen: a korrupció és az Orbán-kabinet egy és ugyanaz. A kormány milliárdokat szór majd szét reklámkampányokra, tucatnyi figyelemelterelő témát dob majd be a médiába, de nem tud mit kezdeni a szervezett lopások állandó, módszeres megmutatásával – érvelt, hogy miért áll ki hetente egy-egy újabb botránnyal a nyilvánosság elé.

Bodnár Zoltán liberális gazdaságpolitikus, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori alelnöke is minden eddigi korrupciós ügy közül a jegybank alapítványain keresztül a közös kasszából kivont 268 milliárd forintot nevezte a leggyalázatosabbnak. Szerinte ez rosszabb, mint más klasszikus korrupciós ügyek, hiszen azok többségénél valami mégiscsak épül, csak drágábban, mint lehetne. Az MNB alapítványainál azonban nem születik semmi, értékpapír vásárlásaikkal viszont hibák sorozatát követték el, ami miatt a bankár véleménye szerint kezdeményezni lehet Matolcsy felmentését. (Bodnár Zoltán álláspontja részletesebben a 13. oldalon.)

A 2013 őszén a NAV áfa-botrányát kirobbantó Horváth András úgy vélte, csak akkor lehetne csökkenteni a korrupciót, ha az alkotmányos intézmények visszakapnák a függetlenségüket, de – mint mondta - erre egy ideig hiába várunk. A magyar csatlakozáskor az Unió még nem kért olyan intézményi garanciákat a lenyúlások megállítására, mint később Románia és Bulgária esetében, így ma Magyarországon törvényesített rablás folyik – érvelt a volt adóhivatali dolgozó.

Ligeti Miklós úgy látja, a kormány hibás gazdaságpolitikája a melegágya a korrupciónak, különösen az uniós források elköltésekor. A Trancparency International jogi igazgatója szerint nem okos dolog csak gazdaságfejlesztésre fordítani a forrásokat, sok pénzt nagyon gyorsan elkölteni - ahogy azt most tervezi az Orbán-kormány -, mert nem lesz elég szakember, aki később működteti ezeket a rendszereket. Azt pedig, hogy államilag szervezett, rendszerszintű korrupcióval van dolgunk, olyan ügyek bizonyítják, mint a sportberuházások, a földeladások, a nyerőgépek eltüntetése egyik pillanatról a másikra, a takarékszövetkezetek átalakítása, vagy épp a trafikbotrány, ahol a bíróság akkor sem tehet semmit, ha megállapítja, hogy politikai nyomásra osztották szét a dohánytermékek forgalmazásának jogát.

Nem hozhatott volna létre alapítványokat a Nemzeti Bank közbeszerzés nélkül – jelentette ki Róna Péter közgazdász, hozzátéve, hogy a cégbíróságnak sem lett volna szabad bejegyeznie a Pallas Athéné Alapítványokat. A nemzetközi hírű szakember szerint a jelenlegi törvények alapján a jegybank csak a felügyeleti bírságokból befolyt 4 milliárd forintos bevételét fordíthatta volna alapítványi célra, több mint 260 milliárdot nem fektethetett volna be. Aki pedig azt mondja, hogy a jelenlegi jogszabályok nem tiltják a jegybanknak alapítványok létrehozását, Róna Péter azt üzeni: nem is hatalmazzák fel erre. A közgazdász úgy látja, a 350 éves idegen uralom alatt a magyar bürokrácia célja mindig az volt, hogy az emberek ne értsék meg, mit miért csinál az állam. Most sem történik más, csak ezt a módszert folytatja a Fidesz-kormány. A legtehetségesebb fiataloknak azonban már kevés a kézi vezérlésű Orbán-ország, taszítja őket, ez kínál némi reményt, hogy nemzetközi piacokon szerzett tapasztalataik alapján kikényszerítik a változást - vázolt egy optimistább jövőképet Róna Péter.

Az MNB-alapítványok gazdálkodási adatait kiperlő Tóth Bertalan részsikernek tartja, hogy Matolcsy György a Magyar Nemzetnek pénteken azt mondta: 50 milliárd forintot befizetnek a költségvetésbe. A szocialista politikus nem kerget illúziókat, mert – mint mondta – majd az államkasszából veszik ki a pénzt stadionokra, kisvasutakra. A kormány és a Fidesz politikájának szerinte alapja a korrupció, amivel gazdasági háttérhatalmat épít magának arra alapozva, hogy a lakosság elfogadja a nemzeti tőkések felemelkedését. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanakkor az ma már a Fideszben is egyre nagyobb visszatetszést kelt, hogy miért éppen Orbán barátja, veje, focis társa alkotja az új magyar tőkések szűk rétegét. Tóth Bertalan úgy látja, hogy a függetlenségüket őrző bíróságok az utolsók, ahol kiderülhet az igazság ezekről az ügyekről, hiszen a héten a parlament kormánypárti többsége vélhetően elfogadja az állami vállalatok gazdálkodási adatainak titkosítását, így lezárják az utolsó előtti kaput is az előtt, hogy a közvélemény megtudja, milyen gazdasági stiklikkel építi Orbán Viktor a hátországát.

Szerző: Gulyás Erika / nepszava.hu