A tiltakozó tanárok megbüntetéséhez kért segítséget Brüsszeltől a kormány
Van, amikor elkél az európai segítség a Fidesznek: a tiltakozó tanárok megbüntetéséhez kéri EU-s partnerei segítségét a kormány!
Forrás: Erdős Dénes/Népszava
A kormány brüsszeli állandó képviselete körlevélben kérdezi az európai tagállamok szakdiplomatáit, hogy vajon más országokban felelősségre vonhatók-e a tanárok ha sztrájkba lépnek, és hogyan, ki büntetheti meg őket ezért – írja Facebook oldalán Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviselője, volt európai parlamenti képviselő.
Jávor bejegyzéséhez csatolt egy képernyőképet a hivatalosan szociális, roma- és felzárkóztatásügyi portfólióval megbízott Lopussny András szakdiplomata e-mailjéről:
A képen látható szöveg szerint Lopussny a diákok jogainak sérelmére hivatkozva, „nagyon gyors” választ kérve érdeklődik az EU-s tagállamok szakdiplomatáinál, hogy hogyan lehet megbüntetni a sztrájkoló tanárokat.
Jávor hozzáfűzi a bejegyzéséhez, hogy szerinte a Fidesz hatalomgyakorlásának szokásos jellegzetessége érhető tetten a levélben, nevezetesen az, hogy „összebogarásszák a különböző európai jogrendekből azokat a passzusokat, amelyek a politikai céljaikat szolgálják, ezeket kiragadják eredeti jogi környezetükből, és az – önmagukban ártalmatlan – darabokból egy jogi szörnyszülöttet varrnak össze, amely alapvető állampolgári, munkavállalói vagy politikai jogokat sért, de minden elemére külön-külön rá lehet fogni, hogy az más európai országokban is működik”.
Hozzáteszi: régebben ezt a munkát még elvégezték a kormányzati agytrösztök, mára azonban „annyira leépült az egész kormányzati igazgatás, hogy már a szörnyeteghez szükséges darabok összevadászása se megy nekik, azt is az EU-s partnerektől kérik, akikkel egyébként elszánt háborúban állnak”.
Jávor értékelése szerint a levél alapján arra lehet számítani, hogy a kormányzatban készül egy törvénymódosítás, ami szigorúan büntetni fogja majd a sztrájkoló tanárokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzés után szerdán a közoktatásban is meghirdette az újabb sztrájknapokat: azt kérik a szülőktől, március 16-17-én ne küldjék be a gyerekeiket azokba az intézményekbe, ahol meg a gördülő sztrájk keretén belül munkabeszüntetést szerveznek. (Mérce)
A 16 ezer pedagóguson felül még 14 ezer dolgozó hiányzik a közoktatásól
Mintegy 14 ezer, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársat kellene még alkalmazni a hazai köznevelési intézményekben ahhoz, hogy legalább a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen a pedagógusok munkáját segítő, illetve az intézmények működését biztosító dolgozók száma – írja a Civil Kollégium Alapítvány elemzése alapján a Népszava.
A jelenetés szerint jelenleg 36 ezer teljes állásban, valamint körülbelül háromezer félállásban vagy szerződéssel foglalkoztatott, NOKS státuszú munkavállaló dolgozik a köznevelésben. Ilyen státuszba tartozik például a pszichopedagógus, titkár, dajka, könyvtáros, rendszergazda, takarító, illetve a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens is.
Utóbbiak hiánya azért is különösen fontos, mert több tízezer közoktastásban tanuló, sajátos nevelési igényű gyermek nem juthat így megfelelő segítséghez.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az SNI-s tanulók létszáma évről évre növekszik, a 2022/2023-as tanévre 102,2 ezerre emelkedett. A hátrányos helyzetű fiatalok száma 98,8 ezer, a halmozottan hátrányos helyzetűeké 97,6 ezer volt a legutóbbi, 2021-es évre vonatkozó adatok szerint.
A NOK-os dolgozók hiányának legnagyobb oka – csakúgy mint a pedagúgus hiánynál- , az alacsony bérezés. Egy heti 40 órát dolgozó, szakképzett pedagógiai asszisztens például a garantált bérminimumot, vagyis jelenleg nettó 197 ezer forintot kap havonta. Az asszisztensek feadata lenne, hogy segítsenek a gyermekfelügyeletben, adminisztrációs feladatokban, programok szervezésében és lebonyolításban, ám hiányukban ezeket a feladatokat az amúgy is leterhelt pedagógusok kénytelenek ellátni. Ráadásul az óriási pedagógushiányban előfordul, hogy ha mégis találnak asszisztenst, még tanítani is kénytelenek lesznek. A pedagógus-szakszervezetek az assisztensek mellett is kiállnak, sztrájkköveteléseikben szerepel, hogy fizetésük emelkedjen legalább a garantált bérminimum 130 százalékára.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete tavaly nyári becslése alapján összesen 16 140 pedagógus hiányzik a közoktatásból. A kormány átfogó béremelés helyett már a nyugdíjba vonult pedagógusokat igyekszik visszacsábítani az iskolákba. Az utánpótlás sem látszik reális alternatívámnak, hiszen annyira népszerűtlen életpálya lett tanárnak lenni, hogy több szakpár képzését már el sem indítják az egyetemeken. Ráadásul regionálisan is ordító különbségek vannak a betöltetlen állások számában, és jellemzően a szegényebb régiókban még kevesebb az oktató, mint például Budapesten. (Mérce)
