h i r d e t é s

A magyar egészségügy átalakításának fő pontjai és legnagyobb problémái

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

A magyar egészségügy átalakításának fő pontjai és legnagyobb problémái

2022. november 17. - 08:02

A kormány kedd este beterjesztette - több más tervezet mellett - az egészségügy átalakítását célzó törvénymódosítását is. 

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A Portfolio bemutatja az indoklásokkal együtt is igen rövidnek tűnő javaslat főbb pontjait és azt is, hogy a szakmai szervezetek milyen kritikákat fogalmaztak meg a tervezzettel szemben.

Kedd este került fel a parlament oldalára a T/2031 Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról című törvénymódosítás. A 23 oldalas dokumentumot Pintér Sándor belügyminiszter terjesztette elő, hiszen az egészségügyi államtitkárság az új Orbán-kormányban már itt működik. Az elmúlt hetekben számos alkalommal kiszivárogtak a javaslat részletei, így ahhoz képest meglepetések nincsenek is a most megjelent dokumentumban.

A javaslat indoklása úgy fogalmaz, hogy a Takács Péter államtitkár nevéhez köthető csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükségesek. Az általános indoklás ad is egy gyors képet egy felsorolás keretében, hogy miről is van szó:

  • az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározása során állami szerepvállalás biztosítása,
  • az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítése,
  • az alapellátásban jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő szoftver használata,
  • a járóbeteg-ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedések biztosítása,
  • a fekvőbeteg-ellátásban a segítő személyre vonatkozó szabályok bevezetése,
  • az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályainak kibővítése,
  • egészségügyben történő közreműködési jogviszonyok felszámolása,
  • a szakápolási rendszer átalakítása.

Jól látható, hogy a fenti felsorolásban több helyen is előjön az "állami szerepvállalás" erősítésének szándéka, vagyis a mostani javaslat iránya egyértelmű:

az elmúlt években megfigyelhető központosító szándék tovább fokozódik.

Érdemes megemlíteni, hogy a korábban kiszivárgott javaslatcsomagban szerepelt az ápolók bérének rendezése és annak költségvetési vonzata is (130 milliárd forint). Ez a törvényjavaslat viszont nem tartalmazza ezt az elemet.

Ki, mit mond?

A központosítási szándék hátrányaira hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara a nemrégiben megfogalmazott, javaslatcsomagról alkotott állásfoglalásában. Azt is kiemelték, hogy a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt. A MOK sérelmezte továbbá, hogy bent maradt a javaslatcsomagban az a kitétel, hogy az orvosi bérek indokolt esetben 20%-kal csökkenthetőek. A minősítés részletes szabályait a későbbiekben állapíthatja meg a kormány rendeletben.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott átfogó interjújában mutatta be az akkor még kiszivárgott javaslatcsomag főbb elemeit, és fogalmazta meg a tervezet legnagyobb hiányosságait. Arra is felhívta a figyelmet lapunknak nyilatkozva, hogy a centralizáció mindig távolabb viszi a döntést a helyszíntől, a legfőbb veszélyt ebben látja.

Egészségügyi szakértők fejtették ki álláspontjukat a benyújtott törvénytervezetről a Pénzcentrumnak nyilatkozva. A Sinkó Esztert, Rékassy Balázst és Kunetz Zsombort megszólaltató cikk ide kattintva olvasható. Ezek alapján a javaslatcsomag kritikus pontjai:

  • A megyei kórházak felé történő központosítás a munkaerőhiányos helyzet miatt elszívó hatással járhat a progresszivitás lentebbi szintjein.
  • Az önkormányzatok jelenleg is plusz pénzt adnak a járóbetegellátó intézményeiknek, ha államosítás jön itt, akkor félő, hogy hiányozni fog a plusz finanszírozási elem a rendszerből, ami az ellátás minőségének romlását okozhatja.
  • Kockázatos az a pont is, hogy az állami mentőszolgálat vállaljon fontos szerepet az alapellátás ügyeleti rendszerében, hiszen az OMSZ feladatellátásait már most kihívások övezik.

Álmos Péter, a MOK alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában szintén azt mondta, hogy erős kockázatokat hordoz az alapellátási ügyelet átalakítása. A beteg érdeke az, hogy legyen elég orvos. Jelenleg viszont a háziorvos fele 60 évesnél idősebb, ötödük edig már elmúlt 70 éves is. Nekik is kellene este 10-ig ügyeletet biztosítaniuk. "Nem látjuk, hogy ehhez lesz-e elég szakember" - fejtette ki a Népszava összefoglalója szerint. Ebből azért lehet sejteni, hogy itt ez egy nagyon komoly kockázat – mondta - miközben nem mérték fel azt, hogy ez működtethető-e biztonságosan.



Forrás: Kincses Gyula, Magyar Orvosi Kamara

Emellett a jogszabály, ha a javaslatot elfogadja a parlament a szakorvosokat, szakdolgozókat vezényléssel akár napi 3 órás ingázásra is kényszeríthetik a munkáltatóik. Álmos Péter szerint ez a napi 3 órás utazás olyan mértékben avatkozik bele a dolgozók magánéletébe, amely elfogadhatatlan.

Az ápolás átalakítása

A hvg az ápolási rendszer átalakításának lényegét foglalta össze legutóbb egy cikkében. Ennek lényege, hogy vége lesz a kórházi elfekvőknek, az új helyen biztosan fizetnie kell az ápoltnak. A friss törvényjavaslat szerint a kórházaktól a szakápolási központokhoz kerülnek az ágyak, a személyzet és a betegek is.

A javaslat részletes indoklása ezen a ponton megállapítja: "az egészségügyi és a szociális ellátásban az ápolási, gondozási tevékenység más módon szerveződik, de az ápolás valamennyi eleme egyaránt megtalálható mindkét ellátásban. A párhuzamosságok miatt az ugyanolyan egészségi állapottal rendelkező személy vagy egészségügyi, vagy szociális ellátást vesz igénybe a helyi viszonyoktól függően".

A változtatás indoklása szerint "a fekvőbeteg szakellátás ápolási ágyain fekvő betegek elsősorban ápolásra szorulnak, azaz mindennapi szükségleteiket, mint az étkezés, tisztálkodás, öltözködés nem tudják segítség nélkül megoldani, többségük kórházi elhelyezése azonban már nem indokolt". A javaslat célja, hogy "az ápolási szükséglettel rendelkező személy az állapotának és igényeinek megfelelő szolgáltatást kapja", márpedig "az ellátottak szempontjából eredményesebb, ha a szociális ágazat keretében kapják meg a szükséges gondoskodást, hiszen a szociális intézmény teljes ellátást – fizikai, mentális és egészségügyi gondoskodást – nyújt lakóinak, emellett személyes igényeiknek megfelelően otthon-jelleget biztosít számukra".

Az átalakítás fizikai változást nem feltétlenül jelentene a betegek számára: a gyakorlatban ez jelentheti a kórházi osztály átnevezését, ahol a beteg eddig is lábadozott. A hvg szerint ráadásul az ápolók is maradhatnak ugyanazok, hiszen őket átirányítják. A portál azt is megjegyzi, hogy a részletek ebből a törvényjavaslatból még nem derülnek ki, Pintér és a szociálpolitikáért felelős miniszter csak ezután határozza meg, mely intézményeket érint az átadás-átvétel, és hol lesznek ezek a szakápolási központok. Arról már a beteget eddig ellátó intézmény orvosa dönt, hogy a beteget az állapota alapján indokolt-e áthelyezni a szakápolási központba, vagy marad a kórházban.

A folyamat a következőképp néz ki a betegek oldaláról. Ha a beteg elfogadja a szakápolási központot, az ottani ellátásért fizetnie kell, hiszen a javaslat szerint a betegnek át kell adnia a jövedelem- és vagyonnyilatkozatát a befogadó intézménynek, amely alapján annak vezetője meghatározza a fizetendő személyi térítési díjat. Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem egy fix összeg lesz ez a díj, hanem az intézmény a beteg jövedelem- és vagyonnyilatkozata alapján dönt.

Az átvétellel azonban megváltozik a dolgozó helyzete is: eddig egészségügyi szolgálati jogviszonya volt, ezután közalkalmazott lesz.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint ennek a módosításnak nagyon súlyos következményei lesznek, úgy gondolja, tömegek szorulhatnak ki az ellátásból.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hvg-nek adott korábbi interjúban ezzel kapcsolatban azt mondta: megvan annak a veszélye, hogy a rendszerből kikerülők nem kapnak megfelelő ellátást, és nem lesz elég pénzük az ápolásuk finanszírozására. Ugyanakkor – jelezte Kincses Gyula – "igazságtalan, hogy most olyanok is fekszenek a kórházi ápolási osztályokon, akik nem igényelnek kórházi szintű ellátást, mégis lekötik az erőforrásokat". Úgy vélte, a kórházban a betegeket gyógyítani kell, nem pedig tartósan ápolni, tehát "a szociális ápolás leválasztása az egészségügyi ellátásról támogatható, de nem tudjuk, hogy a szociális szféra el tudja-e látni az így megnövekvő igényeket, és a lakosság képes-e megfizetni az így növekő költségeket, és mennyire lesz nagyvonalú az állam." (Portfolio)