Hogyan tovább, közoktatás? címmel szervezett pódiumbeszélgetést a kissé unorthodox módon Szoc SzHÉK-nek rövidített Szociológus Szakos Hallgatói Érdekképviselet, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának érdekképviseleti szerve kedd este az egyetem egyik lágymányosi épületében. A pódiumbeszélgetés két résztvevője, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója és Radó Péter oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző nem fukarkodott az erős mondatokkal, Radó szerint például a mostani oktatási rendszer „a szelekció és a szegregáció melegágya”, ugyanő ugyanakkor azért munkatársunk kérdésére sem akarta lefasisztázni az oktatáspolitikai rendszert.

Pánikba kell-e esni? – indította a Facebookon is meghirdetett pódiumbeszélgetést a moderátori feladatot magára vállaló Munkácsy Balázs, az ELTE hallgatója, az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium szakkollégistája. Radó Péter szavaiból kiderült: ő ezt már időben elkezdte. „2010-ben estem pánikba, és nem viccelek” – fogalmazott. Szerinte a köznevelési törvénytervezet megjelenésekor „tudható volt, hogy a magyar közoktatás egy súlyos lejtőre kerül”. A „köznevelési” szótól egyébként föláll Radó a hátán a szőr, mert abban az van, hogy nem a szülő, hanem az állam dolga a nevelés.

Az biztos volt, hogy lesz teljesítményromlás, csak az volt a kérdés, hogy mennyire. Ez be is következett: a teljesítményromlást mutatják a PISA-tesztek, de minden más statisztikai adat – mint például a közoktatásban való részvételről vagy a lemorzsolódásról szóló – is mind romlást mutat. „A tendencia folytatódni fog” – mutatott utat az oktatási szakember.

Horn György számos dolgot fölsorolt, amiért nem a Fidesz a hibás.

„Az iskola egyébként is egy sz.r hely. […] Ez a XIX. század vége óta így van” – közölte entrée gyanánt az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója, aki szerint a kontinentális Európában az állam úgy hozta létre központosítással a közoktatást, ahogy a hadsereget.

Az angolszász országokban „kicsit másképp” volt – tette hozzá.

„Iskolásnak lenni nem jó” – emelte a tétet Horn, aki szerint az iskola kvázi munkahelye a gyerekeknek, s mindez 2010 előtt is így volt. A Fidesz azért nem felelős, mert az iskolarendszer tragikus, de azért igen, hogy megakadályozta a tragikus iskolarendszer minél előbb történő tönkremenetelét. Az AKG igazgatója úgy látja: hosszútávan az iskola, mint olyan meg fog szűnni.

„Az iskola tényleg szörnyű hely, de azt vitatnám, hogy az iskola megszűnne” – kontrázott Radó, aki szerint a kérdés inkább az, hogy miképp lehet az iskolát átalakítani. „A közoktatás problémáit nem a Fidesz csinálta, de mindegyik problémát brutálisan súlyosbította” – tette hozzá.

Ezt követően a magas felek arról vitatkoztak, hogy mi az oktatás célja. „A János vitéz megtanulása nem cél, hanem eszköz. A cél az, amiért tanulják meg a János vitézt” – fogalmazott Radó, hozzátéve, hogy 2010 óta egyetlen kormányzati potentát nem mondta meg, mi a cél. „Szerintem igazi céljaik nincsenek” – hangsúlyozta.

Az AKG igazgatója mindezt vitatta. Szerinte vannak egészen pontosan megfogalmazható kormányzati célok, amint az például a lőtérügyből kiderült. A nemzettudat erősítése, a keresztény-nemzeti kultúra a politika részéről történt megrendelés – mondta Horn, hozzátéve, hogy 2010-ben hetvenezer gyerek volt az alapítványi szakképző hálózatban, most ezer.

„Teljesen szétverik az autonóm közösségeket” – hangsúlyozta Horn.

Az iskolaigazgató szerint az autonóm közösségeket vissza kell állítani, a családot pedig vissza kell helyezni a megrendelői pozíciójába. De ez is lehet cél, hogy Magyarország minden településén legyen szélessávú internet – mondta. Nem kell a pedagógusok bérét emelni – jegyezte meg Horn –, ha magasabb lenne a fizetésük, attól ugyanis még semmi sem változna a közoktatásban. Az autonómiákat viszont helyre kell állítani, a döntések szülessenek helyben – vélte.

„Most az alternatív iskolák a középosztály menekülési útvonalává váltak” – vette át ismét a szót Radó Péter, aki szerint azt képzelik a szülők, hogy az alternatív iskolában az állam elől többé-kevésbé biztonságban lesz a gyerek.

„A Fidesz beszűkíti a tudáshoz való hozzáférés módját” – kontrázott Horn, de Radónak erre is volt válasza. Szerinte ugyanis „a magyar a világ egyik legjobban szelektáló oktatási rendszere”, maga a rendszer pedig „a szelekció és a szegregáció melegágya”.

Horn sem maradt adós a reakcióval. A helyi oktatáspolitika-csinálás szerinte szinten teljesen megszűnt. Az államtitkár nevezi ki az intézményvezetőket, azaz az igazgatókat. Iskolamanagement nincs, autonómia nincs, tehát iskolaromlás van – közölte az AKG igazgatója.

Az oktatással szembeni elégedetlenség nem fog a Fidesszel szembeni elégedetlenséggé konvertálódni – hűtötte le az esetleges túlzott reményeket Radó. „Az oktatáspolitikát ugyan elszúrták, de legalább megvédenek minket a migránsoktól” – idézte az idevonatkozó kulcsmondatot.

Egy hallgatói kérdésre Radó a végén még megjegyezte: az egyházi iskolák diákjai négyszer-ötször annyi fejpénzt kapnak, mint az állami iskolákéi.

Radó: a most zajló folyamatok húsz-harminc év alatt elvezethetnek oda, hogy minden magyar iskola száz százalékban janicsárképző lesz

A Budapest Beacon helyi tudósítója az esemény végén interjút készített Radó Péterrel.

Munkatársunk fölvetésére az oktatás(politika)i szakértő visszautasította, hogy a mai magyar oktatáspolitikai rendszer klerikálfasiszta lenne. Szerinte sem a klerikál-, sem a fasiszta nem áll meg.

„Ez egy autokratikus rendszer, de nem intézményesült egyházak állnak mögötte” – fogalmazott Radó, hozzátéve, miszerint intézményesültségét tekintve hasonlít egy korporatív rendszerre, de „ez nem egy olasz fasiszta rendszer, ez más típusú autokratikus rendszer”. Bár munkatársunk fölsorolta a fasizmus néhány, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is jellemző jegyét – erős nacionalizmus, múltba fordulás, a sport, az erő kultusza, a szomszédos népekkel való konfliktusos politika, a vezérkultusz –, ám Radó nem hagyta magát: „Attól, hogy ezek a jegyek jellemzők egy rezsimre, attól az még nem lesz […] fasiszta” – mondta. Lapunk azon fölvetésére, miszerint a magyar oktatáspolitikában janicsárképzés folyik, Radó úgy reagált:

„Hosszútávon, hatásait tekintve azok a folyamatok, amelyek a magyar közoktatásban zajlanak, húsz-harminc év alatt elvezethetnek oda, hogy minden magyar iskola száz százalékban janicsárképző lesz. Most még vannak iskolák, amik ennek a rendszernek többé-kevésbé ellenállnak, és nemcsak elitgimnáziumok, hanem még általános iskolák is.”

További fölvetésünkre, miszerint a pedagógusellenállás – Tanítanék, Oktatói Hálózat, Hívatlanul, kockásingesek – de facto porba hullásának oka az volt-e, hogy szakpolitikákra fókuszáltak, ahelyett, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének en bloc a történelem szemétdombjára való hajítását javasolták volna, Radó azt mondta: „Ez egy csapdahelyzet volt. Amikor 2015-ben megalakult a Civil Közoktatási Platform, az ebben résztvevők közül senkinek a számára nem volt kétséges, hogy a probléma politikai. Ugyanakkor egy szakmai alapon szerveződő tiltakozó mozgalom tartózkodott a direkt politizálástól, mert abban a pillanatban, amint direkt politikai célokkal lépett volna föl, elveszítette volna a támogatóinak egy jelentős részét.”

Például pedagógusok nyolcvan-kilencven százaléka egyetértett az iskolai autonómia megszüntetésének fölháborítónak történő minősítésével.

„De ha azt mondták volna, hogy Orbán Viktor húzzon a francba […], abban a pillanatban […] azok, akik a Fideszre szavaznak, teljesen elfordultak volna a Tanítanéktól” – mondta Radó.

További érdeklődésünkre, hogy miszerint Pilz Olivér részéről nem volt-e nonszensz a 2016. február 2-i miskolci pedagógustüntetésen a színpadon azt mondani, hogy ő nem politizál – miközben éppen politizált, Radó úgy reagált: „De. Nonszensz volt.”

Szerző: Szegő Péter / hu.budapestbeacon.com