Ez jövőre már a pedagógus minősítésnek is része lesz, vagyis beleszámít majd abba is, hogy egy tanár mennyi pénzt keres. Az önértékelés jóformán még el sem indult, de már akkora feszültségeket gerjesztett, hogy a Pedagógusok Szakszervezete ígéretet kapott arra, hogy a rendelkezéseket felülvizsgálják - írja a VS.

A tanárok többségét meglepetésként érte, és sokukat felháborította, hogy már idén elindul, és jövő évtől a kötelező minősítési eljárásnak is része lesz az úgynevezett belső önértékelés, amelyen egyébként minden pedagógusnak ezentúl kétévente, a minősítéstől függetlenül is át kell esnie.

Az önértékelés elsősorban a nevében “ön”, mivel nem arról van szó, hogy kizárólag az érintett tanár ellenőrzi saját magát, hanem a program része a pedagógus óráinak meglátogatása, a különböző dokumentumok - az éves tanmenet, óravázlat, napló -, valamint a tanulói füzetek átnézése, interjúkészítés a tanárral és a főnökével, valamint három kérdőív, amelyeket a szülők, a kollégák és maga a pedagógus tölt ki.

Az egész folyamatot koordináló, és részben az ellenőrzést is végző Pedagógus Önértékelési Csoportok, más néven Belső Önértékelési Csoportok – P.Ö.CS. vagy B.E.CS., ki hogyan értékeli - ezekben a hetekben alakulnak az óvodákban és az iskolákban, mivel csak most lettek hozzáférhetők az Oktatási Hivatal által készített és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott kézikönyvek.

"Besúgásra kényszerítenek"

Talán ez a legmarkánsabb vélemény, amellyel a tanárok egy része hangot adott ellenérzésének. “Olyan dolgokat kell értékelnem, amit egyébként nem is tudok, nem látok, csak ha direkt elkezdem figyelni a kollégámat, például hogy hogyan dokumentál, rendesen vezeti-e mondjuk a naplót. Vagy le kell pontoznom, hogy mennyire azonosul az iskola hagyományaival és szellemiségével”, meséli Ágnes, aki tizenhat éve tanít ugyanabban az általános iskolában.

Nem kér a kiépülő “besúgórendszerből” a zuglói Bóbita Óvoda, és szakmai alapon bírál a Magyar Óvodapedagógia Egyesület, amely szerint az önértékelési kézikönyv élő jogszabályoknak mond ellent és iskolákra szabott szempontokat tartalmaz.

“Etikátlannak és emberileg, szakmailag elfogadhatatlannak” tartják az egymás bírálatára épülő rendszert és ennek hosszú távú kiépítését a törökbálinti Zimándy Ignác általános iskola tanárai is, akik emellett azt is hangsúlyozzák, hogy számukra “az új rendszer csupán az adminisztrációs terhek növekedését és a gyermekekre fordítható idő csökkenését jelenti”

"Ebben a rendszerben mindenki ellenőriz mindenkit, s valamennyi jelentés egy központi adatbázisba kerül. Ezáltal az ön- és kolléga-, továbbá szülői feljelentés rendszere épülhet ki" - áll a történelemtanárok országos konferenciájának hétvégén elfogadott állásfoglalásában.

"Nagy feszültséget okoz a tantestületekben a belső ellenőrzési csoport, egymás megfigyelése", jelezte a múlt héten Galló Istvánné, aPedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki szerint a belső ellenőrzés jelenlegi formájában durva beavatkozás az intézmények autonómiájába. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sem lelkesedik az új rendszerért, ezek a csoportok az állami értékelési rendszer elvárásainak megfelelően működnek, és nagyon rossz az íze, hiszen ,,jelentek" a kollégámról és minősítek is egyben, vélekedett egy televíziós interjúban Mendrey László a szervezet elnöke.

A PSZ kezdeményezésére ezért időközben szakértői tárgyalások is kezdődtek az EMMI köznevelési államtitkárságával, és a szakszervezet ígéretet kapott arra, hogy a rendelkezéseket felülvizsgálják.

A jó tanár megbízható, szuggesztív és lojális

Miközben az önértékelés célja pontosan ugyanaz lenne, mint a külső ellenőrzésé, vagy a minősítési eljárásé, tehát hogy javítson az oktatás színvonalán, kérdéses, hogy pontosan mit mérnek majd a kérdőívekkel.

“Olyan a stílusa, mint régen az úttörők 12 pontjának volt."; "Szubjektív, mérőszámokkal nem megítélhető kérdések sora szerepel a kérdőíveken”; "Főleg a lojalitást, igazodást nézi"; "Csak formalitásokat képes mérni, azt is felületesen"; "A szaktárgyból való felkészültség nem számít";"Szájba rágja az elvárt tulajdonságokat" – sorolták véleményüket a VS.hu által megkérdezett tanárok, akik között egyébként nem volt olyan, akinek magával az értékelés létével lett volna gondja, de olyan sem, aki elfogadhatónak tartotta volna az értékelőlapokat.

A tanár, a szülők és a kollégák által kitöltendő értékelőlapok alapján egyébként ilyen egy igazi jó tanár: ismeri a tantervek által támasztott tantárgyi követelményeket, a munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő, azonosult az intézmény szellemiségével, és jó ötletei vannak. Ezen kívül határozott, szuggesztív, hiteles, alapos, megbízható személyiség, aki jól kezeli a konfliktusokat. Ne feledjük hogy teljesíthető követelményeket támaszt, rendszeresen és objektíven értékel, egyénileg foglalkozik a tanítványaival, az óráin rend és fegyelem van, és persze szívesen, örömmel tanít.

A tét nem csak a jobbítás

Az önértékelésnek van tétje is, igaz, csak akkor, amikor éppen része lesz valamelyik minősítési eljárásnak, amelyen a részvétel – Gyakornokból Pedagógus 1, majd abból Pedagógus 2 fokozatba – minden tanárnak és óvodapedagógusnak kötelező 2018-ig. Ez dönti el, hogy ki maradhat a pályán, és ez határozza meg azt is, hogy ki mekkora fizetést kaphat.

Jövőre már a külső (a tanfelügyeleti) és a belső ellenőrzésre kapott pontok együttesen 30 százalékban számítanak majd be a minősítésen elérhető összeredménybe. Hogy pontosan hogyan számolják, az egyelőre nem egyértelmű.

vs.hu