Ennek tartalmi és időzítési kereteit február 24-én tisztázza majd a két ország külügyminisztere és a Fehér Ház részéről a találkozónak az az előfeltétele, hogy ne támadja meg Ukrajnát Oroszország. A diplomáciai rendezés reményének felcsillanása miatt a határidős amerikai és európai részvényindexek ugrással, az olajár eséssel reagált.

Miután vasárnap azt jelentette be az orosz vezetés, hogy a tervekkel ellentétben, a kelet-ukrajnai szakadár területeken látott feszültségek miatt meghosszabbítják az orosz haderő állomásozását a fehérorosz területen, vasárnap arról érkeztek hírek, hogy az orosz haderő mind a fehérorosz területen, mind Oroszországban még közelebb jutott a ukrán határhoz, illetve tovább nőtt az orosz haderő kapacitása közvetlenül az ukrán határ közelében.

Ilyen jelek mellett folytatott sűrű telefonos egyeztetéseket Emmanuel Macron francia elnök többek között Vlagyimir Putyinnal, Joe Bidennel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, illetve Boris Johnson brit miniszterelnökkel és ezek után érkezett hétfőre virradó éjjel a hír, hogy Putyin és Biden beleegyezett egy személyes találkozóba. Ennek tartalmi és időbeli részletei egyelőre nem ismertek, de a Fehér Ház ragaszkodik ahhoz, hogy egy ilyenre csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. A csúcstalálkozó részleteit a most csütörtöki, február 24-i Lavrov-Blinken találkozón dolgozzák ki.

A csúcstalálkozóba beleegyezés előtt az amerikai elnök és az európai bizottsági elnök környezetéből részlegesen kiszivárgott az is, hogy milyen szankciókra készül a Nyugat Oroszország ellen egy esetleges ukrajnai támadás esetén. Amerikai részről a Reuters tudósítása szerint például azt tervezik, hogy megtiltják az amerikai bankoknak a nagyobb orosz bankokkal való üzletelést (példaként említették a VTB-t, Gazprombankot, Sberbankot), mégpedig úgy, hogy a levelező bankok közötti kapcsolatokat akarják megbontani és erről eddig kiszivárogtatás nem érkezett. Emellett nyilván személyes és vállalati célpontokat tesznek fel a szankciós listára (vagyonbefagyasztás, üzletelés megtiltása). Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig a német ARD televíziónak nyilatkozott vasárnap késő este és először vázolta fel nyilvánosan, hogy mire számíthat Oroszország egy ukrajnai invázió esetén: lényegében elvágják a nemzetközi pénzügyi piacokról és blokkolják olyan termékek exportját, amire Oroszország nagyon rá van szorulva, hogy modernizálja gazdaságát és nem tud belőle máshonnan szerezni, csak a nyugatról. Egyúttal elismerte Európa függőségét az orosz gáztól és olajtól.

Az, hogy a két nagyhatalom első embere hajlandó egy személyes találkozóra a háború küszöbének mondott helyzetben, felcsillantotta a reményt, hogy a tényleges katonai beavatkozás helyett a diplomáciai rendezés felé halad tovább a folyamat és erre a befektetői hangulat is javulni kezdett világszerte. A határidős amerikai S&P500 index mintegy 50 pontot ugrott 4375 pont körülig, az amerikai olajár pedig mintegy 2 dollárral 90 dollár közelébe bukott. Az orosz rubel is jócskán erősödött az éjjeli fejlemények óta a szankciós veszély enyhülése miatt: 78 körülrúől 76,4-ig. (Portfolio)