Az utódai alkalmasak egyáltalán a vállalkozás irányítására? Mi történik abban az esetben, amikor nincs olyan utód, aki reálisan tovább tudja vinni a céget? A családtagok között milyen módon érdemes megosztani a cég működésével kapcsolatos döntési felelősségeket? A visszavonuló cégtulajdonos hogyan és milyen arányban részesítse utódait a társaság által megtermelt vagyonból? Mi az igazságos és mi az, ami hosszabb távon is képes a családi békét megőrizni?

A cél a legtöbb esetben egy olyan működési modell megtervezése, amelyben egyrészt minden utód a képességeinek, céljainak megfelelően szerezhet jogosítványokat, másrészt pedig biztosítható a jövőben is a cég sikeres működése. A cikkben bemutatjuk, hogy milyen megoldások képzelhetőek el a generációváltás esetén.

Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonrendelő átadja vagyonát vagy annak egy részét egy másik személy, a vagyonkezelő számára. A létrejött szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja, a vagyont kezeli és azt, illetve annak hozamát, a kedvezményezett (kedvezményezettek) részére kiadja.

A magyar jog sajátosságai miatt még a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személyének sem kell egymástól elválnia. Ennek megfelelően megoldható, hogy a vagyonrendelő a vagyont „saját magának”, vagy egy általa létrehozott társaságnak adja át.

Így biztosítható az, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelés körébe átadott vagyon felett ezután is közvetlen kontrollt tudjon gyakorolni.

Mivel a bizalmi vagyonkezelés körébe átadott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, ezért a bvk alapítása meg tudja védeni a vagyont a vagyonrendelővel szemben támasztott esetleges igényekből eredő kockázatoktól. Ezen felül az átadott vagyontárgyak nem kerülnek a vagyonkezelő saját vagyonába sem, ezért az a vagyonkezelő kockázatainak sincs kitéve. 

A vagyonrendelő halála esetén nem képezik a hagyaték részét sem a bvk-ba bevitt vagyontárgyak, így bvk létesítésével elkerülhető mind a Ptk. merev öröklési jogi rendszere, mind pedig a hagyatékátadással kapcsolatos adminisztráció is.

Mindemellett a bvk  több adózási előnyt is biztosít. Lehetővé teszi a vagyonrendelő tulajdonában levő vagyontárgyak (pl. társasági üzletrészek) piaci értékre való felértékelését. Ezek mellett egyes feltételek fennállása esetén a bvk adómentességet is élvez. Meg kell említenünk, hogy a bvk-ba bevitt értékpapírok tartós befektetési számlára is helyezhetők, ezáltal biztosítva a hozam adómentességét magánszemély kedvezményezettek esetén is.

A végrendelet

A végrendelet egy egyoldalú nyilatkozat, melyben a magánszemély halálának esetére rendelkezik vagyonának sorsáról .

A végrendelkezőnek lehetősége van egyrészt arra, hogy részarányosan jelölje meg az általa meghatározott örökösök részesedését a vagyonából, de akár az egyes vagyontárgyai jövőbeli tulajdonosait tételesen ki is jelölheti.

Az úgynevezett kötelesrészi igény a végrendelkezési szabadság korlátja. Ennek megfelelően a törvényes örökösök akkor is jogosultak a nekik a törvényes öröklés alapján járó örökrész egyharmadára, ha a végrendelet ennél kisebb örökrészt juttat nekik.

A végrendeletben foglaltak szerinti vagyonmegosztás a hagyatéki eljárás során történik meg. Az eljárás során a közjegyző a jogszabályokaz, a végrendeletet és az általa megismert tényeket alapul véve rendelkezik a hagyaték megosztásáról.

A hagyatékátadó eljárás akár több évet is igénybe vehet a hagyaték nagyságától és az örökösök egymás közötti viszonyától függően.

Családi alkotmány, szerződéses megoldások

Különböző szerződéses megoldásokkal biztosítható, hogy egy közösen kialakított vagyonkezelési feltételrendszerhez igazodjanak a család tagjai. Fontos kiemelni, hogy ezek a  megoldások eltérő jogi kötőerővel rendelkeznek.

A családi alkotmány a családtagok közötti, inkább erkölcsi jellegű megállapodás, mely rendezi a család értékeit, a családi vagyonkezelés vezérelveit és a hosszútávú ars politica-t is a családi vagyonra vonatkozóan. A jövőben felmerülő esetleges vitás kérdések megoldásához is iránymutatásként tud szolgálni a családi alkotmány.

A szindikátusi szerződés egy kényszerítő erővel bíró megállapodás, amit családi cégek vagy egyéb vállalkozások tulajdonosai köthetnek egymással. Ebben meghatározzák együttműködésük kereteit, az általuk a társaságnak biztosított szolgáltatásokat, a tulajdonosok jogait a társaságok egyes szerveiben. Ezen felül lefektetik annak feltételeit, hogy a tulajdonosok miként jogosultak saját részesedésükkel rendelkezni (pl. azt értékesíteni).

A házassági vagyonjogi szerződéssel a házasuló felek a Ptk.-tól eltérően kezelhetik házasságkötésüket követő vagyoni viszonyaikat. Bár a házasságkötés alatt szerzett vagyon a házas feleket 50-50%-ban illeti meg a polgári jog szabálya szerint, a vagyonjogi szerződéssel biztosítható a házastársak vagyonának elkülönítése vagy a jogszabálytól eltérő megosztása a házasság időtartama során.

Vagyonkezelő alapítvány

A vagyonkezelő alapítvány a vagyonrendelő által átadott vagyont működteti és kezeli a kedvezményezettek javára.

A családi vagyon egybentartásának és kezelésének világszerte elterjedt és közkedvelt formája a családi cégek és vagyoneszközök alapítványba rendelése. A családi vagyon hosszútávú kezelését egy professzionális szervezet tudja ellátni és ő tud a családtagok részére kifizetéseket teljesíteni.

A vagyon piaci értékre történő adómentes felértékelésére, valamint adómentes gyarapítására is lehetőséget teremt a vagyonkezelő alapítvány.

A vagyonrendelő a személyes kockázataival szemben biztosítani tudja vagyonának védelmét a vagyon alapítvány részére történő átadásával. Másrészt viszont továbbra is kontrollt tud gyakorolni a vagyon működtetése felett az alapító okirat esetleges módosításával és az alapítvány tisztségviselőinek módosításával. 

Fontos kiemelni, hogy a vagyonkezelő alapítvány létrehozatala és működtetése számos személyi és pénzügyi feltételhez kötött. A minimális induló tőke 600 millió forint, amelyet pénzben vagy egyéb vagyoni eszközben kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani. A vagyont ezt követően a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma vagy vagyonellenőre irányítja. Ezen túlmenően fontos tudni, hogy az alapítvány köteles felügyelőbizottságot választani és állandó könyvvizsgálót is megbízni.

Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások, esetleg a cégeladás mellett döntött? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken:

Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: [email protected]