Azt már megtanulhattuk, hogy a kormány szándékosan tartja alacsonyan a béreket. És bár ezt annak tudja be, hogy a nagyobb vállalatok könnyebben fordulnak az olcsó munkaerőhöz. Hogy ezzel és finoman szólva is vitatható egyéb döntéseivel több mint félmillió magyar el- és kivándorlását provokálták ki, igazán nem számít.

Sokkal inkább az űr érdekes, ami „kalandvágyó” honfitársaink helyén támadt a munkaerőpiacon.

A cikk alapkonfliktusa természetesen az, hogy a munkaerőhiány miatt magyar kormány rengeteg külföldit igyekszik idecsábítani, miközben Orbán Viktor szavakban a legradikálisabb bevándorlásellenes kormányfő az EU-ban, aki az „etnikai homogenitás” megőrzését, a „népességcsere” elkerülését állította politikája középpontjába, és még a családtámogatási akciótervnek is az a filozófiája, hogy a csökkenő népességből fakadó problémákat semmiképpen sem szabad a bevándorlással orvosolni.

A WSJ megjegyzi, hogy bár ezt kevésbé hangosan hirdeti az Orbán-kormány, egy évvel ezelőtt olyan új szabályozást készített a külföldi munkavállalóknak, ami az egyik legliberálisabb az unióban.

Már 2017 és 2018 között is 43 százalékkal nőtt a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldiek száma, de az akkori 50 ezres szám mára többszörösére növekedhetett a gyorsított eljárásnak hála. A lapnak nyilatkozó Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára 150 és 200 ezer közé teszi az aktuális számukat. Sokan érkeznek Ukrajnából, Indiából, Mongóliából, Vietnamból. /444/

Mindez, különösen az ukrán vendégmunkások jelenléte azért is nagyon érdekes, mert

a Fidesz több alkalommal is arra hivatkozott, hogy az ukránok veszik el a munkánkat.

Mesteri húzás egy olyan fenyegetésre hivatkozni, amit részben a kormány kontrollál és menedzsel. A nép pedig a jelek szerint megeszi.