Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, nagy részét tíz ország lakosainak. A szomszédos uniós államokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai és dél-koreai állampolgárnak adtunk tartózkodási engedélyt, akik közül sokan valószínűleg vendégmunkásként dolgoznak multicégek gyáraiban. A hozzánk érkezők 58 százaléka ugyanis munkavégzés, 16 százaléka oktatási célból érkezik. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt. - írja a 24.hu

Közzétette az Eurostat az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját. 2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére (ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat), ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg.

Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése. Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát. Egyetlen ország volt, ahol 2019 után nem fordult meg a trend: Litvániában, 21 400-ról 22 500-ra nőtt az ideiglenesen fogadottak száma. A legnagyobb visszaesés Csehországban volt: 54 százalékkal 117 ezerről 54 ezerre csökkent a kiadott tartózkodásik száma.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak.

Magyarország a szomszédos EU-s országokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai, dél-koreai és indiai állampolgárnak ad tartózkodási engedélyt. Míg hazánk az elmúlt évben 20 744 ukránnak (feltehetőleg sok kárpátaljai magyarnak is), tette lehetővé az itt tartózkodást, addig ez a szám Szlovéniában 258, Romániában 512, Ausztriában 1192, Horvátországban 1614, míg Szlovákiában 10 017.

Ugyanez az adat a kínai állampolgárok esetében nálunk 5998, míg Szlovákiába 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában 632. Nagyságrendileg egyébként a nyolcvan milliós lakosú Németország fogadott annyi kínait tartózkodási engedéllyel, mint mi, 6274-et.

Dél-koreai állampolgár 2063 kapott ideiglenes engedélyt munkavégzés (vélhetően az akkumulátor- és gumigyárak miatt) vagy más ok miatt Magyarországon. Ezzel szemben Szlovénia 19, Horvátország 30, Románia 46, Ausztria 167, Szlovákia 203 dél-koreai embernek adott ilyen dokumentumot.

Hazánk régiós szinten élen jár az indiaiaknak nyújtott tartózkodási engedélyek számában is, 1569 fő utazhatott Magyarországra tavaly ezen az alapon. Szlovénia 57, Szlovákia 147, Horvátország 614, Ausztria 803, míg Románia 1401 indiai állampolgárnak engedélyezte az ideiglenes letelepedést.

A Magyarországon engedélyt kapók 58 százaléka munkavégzés miatt, 16 százaléka oktatási célból, minden tizenötödik családi okok miatt, minden ötödik pedig egyéb okokra hivatkozva kapott tartózkodási engedélyt.

További részletek a 24.hu cikkében >>